Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
ELSŐ SZÜLÉSZETI ÉS NŐBETEG KLINIKA. 601 Semmelweisnak halhatatlan érdeme abban rejlik, hogy a gyermekágyi láz lényegét és keletkezési módját fölfedezte, s azokat az óvó intézkedéseket megállapította, melyekkel sikeresen küzdhetünk e pusztító betegség ellen. Felfedezésének kiindulási pontja az a feltűnő különbség volt, a mi a bécsi nagy szülőház két klinikumának halálozásában mutatkozott az elsőnek rovására, a melyben orvosok nyertek kiké- pezést, mig a második bábák oktatására szolgált: amott középszámban háromszor annyi nő halt meg, mint emitt. Úgy ez, mint számos más jelenség, mely az akkoriban uralkodó miasmatikus és contagiosus theoriával nem volt összeegyeztethető, tépelödő gondolkodásba ejtette a fiatal orvost, kinek eszmemenetébe 1847. márcz. havában egy szomorú esemény szinte villám módjára vetett világot. Koletschka, a törvényszéki orvostan tanára bonczolás közben megsértette az ujját, vérmérgezése támadt és pyaemiában meghalt. Holt tetemében teljesen azonos változásokat találtak, mint a milyeneket Semmelweis gyermekágyi lázban elhaltak bonczolásakor számtalanszor látott. A kórboncztani lelet azonosságából Semmelweisnak a kór-ok azonosságára is kellett következtetnie, a mint hogy nem volt nehéz arról számot adnia magának, hogy a bécsi iskolának anatomikus iránya mellett számos alkalom nyílt arra, hogy bonczoláskor beszennyezett kézzel vizsgáljanak szülönöket s hogy nemi szerveikbe hullából származó anyagokat bevigyenek. Ha e föltevés helyes, úgy okoskodék tovább Semmelweis, akkor a betegség keletkezésének elejét vehetni, ha sikerül a kézretapadt hullarészeket valamely vegyi szer segítségével megsemmisíteni. Menten megkísértette a chlorvizes, majd chlormeszes mosásokat. Az eredmény meglepő volt: az I. klinikumnak halálozása rövid idő múlva kisebb lett, mint a bába-osztályé. Ezzel alapja meg volt vetve Semmelweis uj tanának, melyet csakhamar kibővítve azzá fejlesztett ki, a mi manapság a szülő emberiség javára az összes tudományos orvosi világnak köztulajdona: a gyermekágyi láz fertőzési betegség, mely úgy keletkezik, hogy a szülönönek nemi csatornájába bomlásban levő szerves állati anyagok jutnak; s prophylaxisa abban áll, hogy e fertőzést kikerüljük,, azaz tisztán, vagyis aseptikus módon vezessük a szülést. Semmelweisnak e refor- matorikus tana nagy mozgalmat keltett a szülészeti világban, s habár kartársainak legjobbjai közül találkoztak, kik messzeható behatását a szülészeti kórtanra teljes mértékben felfogták, mégis a bécsi orvosi testület zöme elutasító állást foglalt ellene, sőt az ellenségeskedés csakhamar a személyes térre csapott át, s Semmelweis kénytelen volt otthagyni működésének eddigi körét. Pestre költözött. Itt látott később (1861) napvilágot alapvető munkája: »Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers«, melyben számokkal kimutatja, hogy a gyermekágyi láz keletkezését egyedül és kizáróan az ö tana magyarázhatja s melyben minden ellenvetést éles kritikával és szigorú logikával megezáfol. Azonban megrögzött fogalmak, természetté vált előítéletek és megsértett emberi hiúság ellen vajmi gyakran küzd az ember hasztalanul. A sikertelen harcz Semmelweis kedélyét elkeserítő,. elleneinek elzárkozódása a számokkal kifejtett igazságok elöl nemes haragra lob-
