Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban

•602 ELSŐ SZÜLÉSZETI ÉS NŐBETEG KLINIKA. bantá s a heves vérü búvár, abban a meggyőződésben, hogy az igazságot minden .módon érvényre juttatni szent kötelessége, a legélesebb fegyverekkel és a legkímé­letlenebb tollal kezdé hires »Nyílt leveleiben« sújtani, sőt vádolni és a tudományos világ előtt megbélyegezni ellenfeleit. Ily elkeseredett küzködésnek csakhamar mutat­koztak szomorú következményei. Folytonos, egy és ugyanazzal az eszmével való foglalkozása el kezdé homályosítani elméjét, s zavartsága 1865. jul. havában oly alakot öltött, hogy öt a bécsi elmebeteg intézetbe kellett szállítani, s ott fejezte be aug. 14.-én munkás és áldást hozó életét. A sors úgy akarta, hogy ugyanaz a betegség vetett véget életének, melynek leküzdése volt életének kitűzött czélja. Műtétéi közben megsértette volt ujját s panaritium fejlődött rajta ; ebből pyaemikus metastasisok támadtak, melyeknek egyike, a mellkas izmai között levő, a mellkas üregét átfúrta s pyo-pneumothorax okozta a halált. Alig hogy behunyta szemét a szellemes búvár, fordulat állott be a szak­körök felfogásában. Eleinte egyenkint (Hirsch, Veit, Schroeder), majd nagyobb és nagyobb számmal kelnek hívei az uj elméletnek, s midőn a hetvenes évek kez­detén Listernek nagy sebészeti reformja mindinkább tért kezd hódítani, búvárunk tana is napról-napra kezd izmosodni, s manapság »Semmelweis tanának« alapigaz­ságai szilárd épület alakjában állnak megdönthetlenül előttünk. Semmelweis tanári működésének java része abban pontosul össze, hogy tanát hallgatóival megismertesse és gyakorlatilag érvényre juttassa. Legelső törekvéseinek egyike az volt, hogy a meglevőnél megfelelőbb intézetet nyerjen. A szülészeti klinikum akkoriban az ujvilág-utczai orvoskari épületnek második emeletén volt elhelyezve, s egy szülő- és négy gyermekágyi szobából állott, összesen 26 ágygyal. Az intézetnek összes területe nem volt nagyobb 4i négyszögölnél. E helyiségek­ben az ápoltakon kívül körülbelül 100 férfi- és nöhallgatcnak kellett egybegyülni. Sem elkülönítő szoba, sem a hallgatóknak szánt tartózkodási helyiség nem állott rendelkezésre; úgyszintén hiányzott hely, a hova nőbetegeket lehetett volna fel­venni. Az intézet ablakainak jó része szűk udvarra nyílt, melyben a szemétgödrön kívül a halottas kamara volt, s az intézet alatt fekvő földszintet a bonczolási terem, első emeletét ellenben a vegytani intézet foglalta el, melynek kéményei a a klinikumnak falait szinte tűrhetetlen módon áthevítették. Ebben az intézetben Semmelweis négy évig működött, mig 1859-ben ismételt sürgetéseire át nem helyez­ték a klinikumot az országúton fekvő Kunewalder-féle háznak második emeletére (a mostani műegyetem helyén). Ugyanez épület többi részeit más egyetemi s egyéb intézetek, lakások s különféle tárak foglalták el. Az intézet most elég tágas tan­termet, egy szülő- s öt gyermekágyi szobát foglalt magába, összesen 28 ágygyal; általában jobb hygienikus viszonyok közé jutott ugyan, de korántsem volt megfelelőnek mondható. Gyakorlatot benne tulajdonképen csak bábák és sebészek űztek; orvosok közül csak azok, kik szülészmesterségre törekedtek. Semmelweis tanárkodása alatt először bukkanunk az intézeti jegyzőkönyvekben nőbetegekre,

Next

/
Thumbnails
Contents