Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
•602 ELSŐ SZÜLÉSZETI ÉS NŐBETEG KLINIKA. bantá s a heves vérü búvár, abban a meggyőződésben, hogy az igazságot minden .módon érvényre juttatni szent kötelessége, a legélesebb fegyverekkel és a legkíméletlenebb tollal kezdé hires »Nyílt leveleiben« sújtani, sőt vádolni és a tudományos világ előtt megbélyegezni ellenfeleit. Ily elkeseredett küzködésnek csakhamar mutatkoztak szomorú következményei. Folytonos, egy és ugyanazzal az eszmével való foglalkozása el kezdé homályosítani elméjét, s zavartsága 1865. jul. havában oly alakot öltött, hogy öt a bécsi elmebeteg intézetbe kellett szállítani, s ott fejezte be aug. 14.-én munkás és áldást hozó életét. A sors úgy akarta, hogy ugyanaz a betegség vetett véget életének, melynek leküzdése volt életének kitűzött czélja. Műtétéi közben megsértette volt ujját s panaritium fejlődött rajta ; ebből pyaemikus metastasisok támadtak, melyeknek egyike, a mellkas izmai között levő, a mellkas üregét átfúrta s pyo-pneumothorax okozta a halált. Alig hogy behunyta szemét a szellemes búvár, fordulat állott be a szakkörök felfogásában. Eleinte egyenkint (Hirsch, Veit, Schroeder), majd nagyobb és nagyobb számmal kelnek hívei az uj elméletnek, s midőn a hetvenes évek kezdetén Listernek nagy sebészeti reformja mindinkább tért kezd hódítani, búvárunk tana is napról-napra kezd izmosodni, s manapság »Semmelweis tanának« alapigazságai szilárd épület alakjában állnak megdönthetlenül előttünk. Semmelweis tanári működésének java része abban pontosul össze, hogy tanát hallgatóival megismertesse és gyakorlatilag érvényre juttassa. Legelső törekvéseinek egyike az volt, hogy a meglevőnél megfelelőbb intézetet nyerjen. A szülészeti klinikum akkoriban az ujvilág-utczai orvoskari épületnek második emeletén volt elhelyezve, s egy szülő- és négy gyermekágyi szobából állott, összesen 26 ágygyal. Az intézetnek összes területe nem volt nagyobb 4i négyszögölnél. E helyiségekben az ápoltakon kívül körülbelül 100 férfi- és nöhallgatcnak kellett egybegyülni. Sem elkülönítő szoba, sem a hallgatóknak szánt tartózkodási helyiség nem állott rendelkezésre; úgyszintén hiányzott hely, a hova nőbetegeket lehetett volna felvenni. Az intézet ablakainak jó része szűk udvarra nyílt, melyben a szemétgödrön kívül a halottas kamara volt, s az intézet alatt fekvő földszintet a bonczolási terem, első emeletét ellenben a vegytani intézet foglalta el, melynek kéményei a a klinikumnak falait szinte tűrhetetlen módon áthevítették. Ebben az intézetben Semmelweis négy évig működött, mig 1859-ben ismételt sürgetéseire át nem helyezték a klinikumot az országúton fekvő Kunewalder-féle háznak második emeletére (a mostani műegyetem helyén). Ugyanez épület többi részeit más egyetemi s egyéb intézetek, lakások s különféle tárak foglalták el. Az intézet most elég tágas tantermet, egy szülő- s öt gyermekágyi szobát foglalt magába, összesen 28 ágygyal; általában jobb hygienikus viszonyok közé jutott ugyan, de korántsem volt megfelelőnek mondható. Gyakorlatot benne tulajdonképen csak bábák és sebészek űztek; orvosok közül csak azok, kik szülészmesterségre törekedtek. Semmelweis tanárkodása alatt először bukkanunk az intézeti jegyzőkönyvekben nőbetegekre,
