Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Első fejezet. Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy és a budapesti egyetemi orvosi kar állapotára 1867 előtt
22 TANÍTÁS ÉS BETEG ANYAG NAGYSZOMBATBAN, BUDÁN,PESTEN. kórisme és gyógytan); 1863/64-ben Pete Zsigmod balneológia), Tóth N. János (sebészet); 1864/65-ben Korányi Frigyes (idegkórtan), Batiz- falvy Sámuel (testegyenészet); 1865/66-ban Barna Ignácz (fogászat), Navratil Imre (gégetükrészet), Lang Gusztáv (kórszövet- és húgyelemzés- tan); 1866'67-ben Bolyó Károly (elmegyógyászat), Fleischer József (szülészeti műtéttan). ir ir 'k Az egyes tanszékek tanitás-an/agggal ellátása az egész hosszú korszak alatt nagyon szegényesen történt. Habár a tanulók számához képest Nagy-Szombatban, Budán eleinte tisztán az előadások megtartására voltak elegendő helyiségek, de intézeti helyiségek és berendezés csaknem egyenlő volt a semmivel. A chemia tanára kapott némi felszerelést Nagy-Szombatban, de demonstrativ előadásokat nem tarthatott. A boncztannak nem volt holttest-anyaga; a botanikusnak tökéletlen volt a kertje. A klinikusnak nem volt betege, csak 1775-ben jutott hozzá, hogy a városi kórházban néhány szobát kapott. A kar összes óhajtása igen szerény volt: kivántak 4—4 betegágyat férfi és női belső és külső bajosok számára, továbbá 4 ágyat szülönök és 4—4 betegágyat férfi és női lábbadozók számára; ezeket egy földszintes házban kivánták elhelyezni. Budán e tekintetben valamivel jobban ment a dolog, mert a tanítást a szegények házának betegein végezhették. Ugyanekkor lépett életbe a tanársegédi intézmény is. Midőn a kar Pestre jött át az orvosi gyakorlat tanítása végett, 5oo frt remuneratio mellett a városi kórházban kapott helyet, intézeteit pedig az Ujvilág-utcza és Hatvani-utcza szegletén levő volt jézsuita kolostorba tették, a hová később a különböző klinikákat is elhelyezték. Bécsben ez időben II. József császár létrehozta a hires kórházat, a melylyel megvetette alapját a bécsi orvosi kar későbbi nagyságának. Pesten ez nem történhetett meg, maga a városi kórház gyarló állapotban volt, de azt sem sikerült megszerezni az egyetemi oktatásnak, bár az orvosi kar azt a század első négy tizedében ismét meg ismét sürgette; úgy hogy az Újvilág-utczai szűk helyiségekben kellett megvonulnia az összes orvosi és természettudományi intézeteknek, a botanikus kerten kívül, valamennyi klinikával együtt,
