Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
460 BOTANIKAI INTÉZET. vásárolt kert alakíttatott át szegényes botanikus kertté, mely sem üvegházzal nem bírt, sem délvidéki növényeket nem tartalmazott. 1774-ben az egyetemnek Budára a királyi palotába áthelyezésekor az egyetemi füvészkert csekély számú növényei is áthelyeztettek Nagy-Szombatból. »A füvészkert számára Buda városa a kórház szomszédságában alkalmas telket becsárban ajánlott fel, de az angol kisasszonyok majorja rendeltetvén e czélra, a város ezen ajánlata fölöslegessé vált. Az említett major azonban kisebb terjedelménél s részben hegyi fekvésénél fogva kevésbbé alkalmasnak találtatván, tőszomszédságában a Krisztina városban részben csere, részint pedig vétel útján szereztettek meg a füvész és gazdasági kertnek alkalmas telkek. A telkek Affalter Péter, az egyetemi épületek felügyelője, Kramer- lauf és Röth tulajdonát képezték. Az elsőnek s részben a másodiknak telkei kicseréltettek, ennek többi részét s Röth földjeit készpénzben 2802 forint 42 kron vették meg.« (Pauler a budapesti magyar királyi tudomány-egyetem történetei. 173—174. lap.) Fővárosunkban tehát az egyetem első botanikus kertje Budán volt; igazgatója volt Dr. Winterl Jak. /., a vegytan és növénytan rendes tanára, ki ily minőségben már Nagy-Szombatban is működött 1771 -töl. A budai botanikus kert azonban nem soká állott fenn, mert midőn az országos kormányszék Budára áthelyezése megtörtént, ez a körülmény az egyetem áthelyezését tette szükségessé. Az egyetemnek Pestre való átköltözésével a füvészkert is Pestre került 1784-ben ; felsőbb rendeletre itt új füvész és gazdasági kertül* a Ferencziek zárdájának terjedelmes kertje jelöltetett ki, mely a mai szép-utczán túl terjedt volt (Pauler i. m. 198. 1.) és körülbelül azon területet foglalta magában, melyen most gróf Pálffy János és a mai szép-utczának többi házai állanak. A budai füvészkert területe pedig magánház telkekül lett eladva. »Il-ik József császár 1786. aug. havában történt látogatása alkalmával az új füvészkert tökéletlen állapota fölötti visszatetszését sajátkezű iratban jelentette ki; a fák gyökerestől való kiirtását és hatszáz forintnak, a szükséghez képest nagyobb összegnek időről-időre való kiutalványozását rendelte meg. Ennek következtében a növényágyak bekerítésére téglákkal, a kert trágyázására, az utak fövenynyel behintésére, a szükséges szerszámok beszerzésére, Winterl növényeinek megszerzésére történtek intézkedések, a megyei főorvosok pedig a területükön talált ritka növények beküldésére utasíttattak. A kert gondozása czéljából 3oo frt fizetéssel és szabad szállással kertész állomás lett rendszeresítve és arra Müller Antal Bécsböl kinevezve. Winterl tanár, mert a füvészkert berendezéséig saját kertjében tartotta előadásait (1784—1786), 100 aranyból álló jutalomdíjat kapott. Az üvegházak építését azonban, melyre a helytartótanács, a cancellaria 3655 frtnyi összegett hozott ajánlatba, a császár a jövőre halasztotta (1787). 1795-ben a kert növénytani intézete gazdag növénygyűjteményt (herbáriumot: »collectio '* A gazdasági kert élén állott mitterburgi Mitterpacher Lajos 1777—i8i4-ig, mint az egyetemen a mezögazdaságtan rendes tanára.
