Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
revera, rara et perampla«) nyert br. Migyna tanácsöstólBécsben, ki ezt főiskolánknak végrendeletileg hagyományozta.« (Pauler i. m. p. 296—297. 1.) Ezen becses gyűjtemény később az intézet törzsgyüjteményébe osztatott. 1795-ben a füvészkerti igazgatónak melegházra és trágyagödörre 154 frt és 27 kr lett kiutalványozva. Müller fökertész állásáról lemondván, 1792 szeptember végén eltávozott s helyébe Hundsrot György lépett, kinek utóbb úgy személyére, mint felesége számára minden jövőben abból vonható következtetés nélkül nyugdíjképessége biztosítva lett (i8o4). Két segéd fizetése havonként i5, a harmadiknak, ki inkább munkás volt, 12 forintban lett megállapítva, azon kikötéssel, hogy reggeli 5 órától este 7 óráig dolgozni tartoznak (i8o5). Az első »Index horti botanici Universitatis Hunga- ricae« 1788-ban jelent meg Winterltól 25 táblával, sok új, de még meg nem nevezett növényfajjal. 1802-ben követte ezt a második Index, melyben már 720 genus 3426 fajjal és 26 varietással van elősorolva. Winterl alatt még 1794-ben Kitaibel Pál alkalmaztatott kerti adjunctusnak, 1802-ben pedig a növénvtan és chemia rendes tanárává neveztetett ki, a nélkül azonban, hogy ezen állását elfoglalta volna, miután évröl-évre új meg új utazásokat tett az ország különböző részeiben, a hátralevő időt pedig az ezen utazások alatt szerzett gazdag növénygyüjtésének rendezésére és határozására fordította. Kitaibel még Winterl életében vette át 1807-ben a botanikus kert igazgatását, a botanikai tanszéket azonban Winterl halála után (1809) Schuster János C. örökölte. Kitaibel mint kerti igazgató 1817-ben bekövetkezett haláláig szerepelt és ugyanazon ideig Dr. Schuster János töltötte be az egyetemi növénytani tanszéket. Kitaibel alatt megjelent a kert harmadik jelentése, melyben y44 genus 3986 fajjal és io3 varietással van elősorolva. Az ö idejébe esik a füvészkert újabb költözködése; felsőbb rendeletre Grassalkovich herczeg a botanikus kert számára az országúton a nemzeti színház mellett levő azon helyet jelölte ki, melyen jelenleg a természetrajzi épület, vegytani, physikai és élettani intézetek állanak. 1812-ben a kert áthelyezése már be volt fejezve és Kitaibel még ez évben ki is adta az új kertről szóló jelentését, benne 784 genust 3994 speciessel és i4 varietással sorolva elő. 1816- ban kiadott jelentésében a genusok száma 837-re, a speciesek száma 4333-ra és a varietások száma 22-re szaporodott, fel Kitaibel életének utolsó éveiben Schuster bízatott meg a kert felügyeletével, de már egy év múlva, a nélkül, hogy az egyetemtől megvált volna, az utóbbi tisztet, úgy mint a botanikai tanszéket Haberlenek engedte át. Schuster Winterlhe7 hasonlóan egyetemi előadásaiban szorosan a Linné-féle rendszert követte s ennek szellemében írta meg »Terminológia Botanica« czímü tankönyvét is, melynek egyedüli használata ez időben elő is volt írva. Dr. Haberle Károly mint kerti igazgató és a botanika rendes tanára 1817— 1832-ig működött; i832 május 3i.-én meggyilkolva találták lakásán. Alatta a növénykert virágzásnak indult; a kert évi dotatiója 45oo—5ooo frtra szaporodott. Számos növényküldemény érkezett ez időben az ország különféle részéből és az. BOTANIKAI INTÉZET.
