Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
ZOOLÓGIÁI IXTÉZET. 443 tudományos szempontból. Az akkori tanárok föfeladatukul tekintették és ismerték a tanítást, nem pedig a szaktudomány művelését és gyarapítását, annál kevésbé tudósok és szakférfiak nevelését. Az ezután következő i848 és 49-ki korszakban — a szabadság és küldés korszakában — a magyar szabadelvű törvényhozó testület egyetemünknek megadta a magyar nemzeti nyelvet s ezzel együtt a tanszabadságot és az önállóságot, de mindez — fájdalom — csak rövid ideig tartott, mert a szabadságharcz lezajlása után következett a németesítés korszaka (i85o—60). E korszakban az idegen, bécsi kormány által nemzeti nyelvünk ellen kibocsátott rendelet folytán a magyar helvett a német lett az oktatás nyelve egyetemünkön. Ugyanekkor választották szét .épugy nálunk, mint a bécsi és más osztrák egyetemen az állattant a mineralogiától s az előbbi »História naturális« tanszéke helyett külön tanszékek, külön tanárokkal lettek felállitva és egyszersmind e két tanszéket az orvosi karból a bölcsészetibe helyezték vissza. Igaz ugyan, hogy ez intézkedések épugy, mint a tanszabadság, az autonómia és a magántanári intézmény stb. nem kis mértékben emelték volna az egyetemi intézetek állapotát, ha a nemzeti nyelvünk és culturánk ellen egyidejűleg kibocsátott rendelet vészes felhőként nem tornyosul hazánk látóhatára felett. így történt, hogy már i85i/2. tanévben dr. Langer Károly, Hyrtl tanárnak kiváló segéde, neveztetett ki az állattan és az összehasonlító boncztan tanárává, aki öt évig működött egyetemünkön s távozása után az i85y/58. tanévben Peters Károly ásványtani tanár helyettesítette a megüresedett állattani tanszéket. Ö alatta költözködött az intézet és a zoológiái gnuzeum a Hatvani-utczai orvoskari épületből a Muzeum-köruton levő állatorvosi épületbe (Kunewalder-féle házba). 1858/9-töl 1860/1 -ig, tehát három évig állott az intézet élén dr. Brühl B. Károly, később a zootomia tanára Bécsben. Ami ez idegen tanárokat illeti, tagadhatatlan, hogy bár idegen, német nyelven tartották előadásaikat s ez okból nem épen teljes sikerrel, mégis jó hatással voltak a tudomány haladására, amennyiben összehasonlító boncz- tani és fejlődéstani szempontból, tehát tudományos alapon adták elő a zoológiát. Uj korszak (1861 — 1895.). — E korszak elején nemcsak egész Európában élénkebb mozgalom kezdődött a biológiai tudományok terén, hanem még hazánknak, igy tehát egyetemünknek látóhatára felett is derülni kezdett, kivált midőn Felséges Királyunk az októberi diploma kibocsátásával viszaadni kegyeskedett egyetemünknek önállóságát, s ezzel a rektorok és dékánok szabad választását és édes hazai nyelvünket. Ezen időben történt, hogy a kir. m. egyetem és a magas kormány ajánlatára dr. Margó Tivadar, a kolozsvári orvossebészeti tanintézet tanára neveztetett ki az állattan és összehas. boncztan ny. r. tanárává, ki egyetemünkön azelőtt is az orvosi karnál már sok éven át, mint a szövettan magántanára és az -élettan helyettes tanára működött, s egyúttal mint helyettes tanár az előkészítő természettudományokat is előadta a sebészek számára. Tanársága és működése alatt nyerte meg a tudomány és az egyetemi zoológiái intézet a magyar jelleget,
