Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban

444 ZOOLÓGIÁI INTÉZET. valamint igazi alakját és így lett tulajdonképen általa a tudományos állattan és összehasonlító boncztan hazánkban megalapítva. Midőn Margó a tanszéket elfoglalta, az intézet az akkori állatorvosi épületben az élettani intézettel, valamint a sebészeti és szülészeti klinikákkal együtt volt elhe­lyezve. Állott pedig egy 80 ülöhelylyel biró tanteremből és két kis dolgozó szo­bából. Az 5ooo példányt tevő gyűjtemény legnagyobb részét pedig poros, piszkos, hasznavehetetlen kitömött állatok, szárazán eltett rovarok és hibás csontvázak alkották. Az intézet a kor igényeinek annál kevésbé felelhetett meg, mert a hallgatók száma évről évre szaporodott és így egyszerre a legjobb akarat mellett sem láto­gathatták az előadásokat; a gyakorlatok tartására pedig nem volt elegendő hely, eszköz, és végül a múzeumi helyiség inkább áruraktárhoz hasonlított, mint a szem­lélő oktatás követelményeinek megfelö gyűjteményhez. Ilyen mostoha visszonyok uralkodtak a 6o-as években egyetemünkön. A tanár helyzetét súlyosbította még azon körülmény is, hogy eleinte az intézetnél csak egy szolga volt alkalmazva, és csak többszöri kérelmezés után rendszeresítették 1867-ben az első tanársegédi állomást. E közben az intézet gyüjteménytára a tanár és egyes jelesebb növendékek munkássága következtében — különösen az összehasonlító boncztani gyűjtemény — oly nagyon szaporodott, hogy nem volt már hely az egyes tárgyak elhelyezé­sére. Legnagyobb részét ládákba kellett csomagolni és kamrákban vagy padláson elhelyezni. E bajon ismételt kérelmezés után ideiglenesen csak annyiban segítettek, hogy az intézet az első emeleten még két kis helyiséget kapott, melyeket később azonban ismét újakkal kellett felcserélni. Az intézet e botrányos s az oktatásra, valamint a tudományos haladásra nézve egyaránt káros állapota mindinkább köve­telte egy a tudomány minden igényeinek megfelelő uj zoológiái intézetnek fel­állítását. E helyett azonban az intézet a 70-es évek elején ismét csak ideiglenes elhelyezést kapott a központi egyetem első emeletén. Igaz ugyan, hogy az uj helyi­ségek sokkal nagyobbak voltak a régieknél, de mégsem volt elegendő hely a foly­tonosan szaporodó gyűjtemény, mely már most 15,000 darabból állott, befogadására, különösen pedig nem volt alkalmas és czélszerü a gyakorlati oktatás kielégítésére. Ez oknál fogva a tanár több Ízben sürgette az uj intézet építését s azért részint saját, részint a kormány költségén utazásokat is tett a külföldi ilynemű intézetek és múzeumok tanulmányozására; míg végre hosszas tárgyalások és halogatások után i884-ben Trefort Ágoston ministersége alatt elhatároztatott, hogy a többi természetrajzi intézetekkel együtt végleges helyet kapjon. Az uj épület, melyet általában »termésfetrajfi épületnek« neveznek, az egyes tanárok szakszerű utasítá­sainak megfelelően, Weber Antal műépítész tervei szerint, a Muzeum-köruton a nemzeti színház bérháza és a műegyetemi épület között s a chemiai intézet előtt épült. Az intézet az épületbe 1886. április hóban hurczolkodott, még pedig hirtelen, 1

Next

/
Thumbnails
Contents