Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Tizenegyedik fejezet. dr. Bókay János: A gyermekgyógyászat fejlődése hazánkban s a gyermekgyógyászat oktatásának története a budapesti egyetemen
A GYERMEKGYÓGYÁSZAT FEJLŐDÉSE ÉS TÖRTÉNETE. 335. mek-kórház egyletet. S az egyesület, mely működéséhez ö cs. és kir. Fensége Mária Dorottya főherczegnő magas pártfogását is megnyerte,, oly buzgalommal munkálkodott, hogy ugyanazon év augusztus 16-dikán az ötpacsirta (ma Esterházy) utcza egy emeletes bérházában az intézet, i2 betegágygyal, megkezdhette működését. A kórház működésének kezdete szerény volt ugyan, mindazonáltal már az első években bebizonyult egy ily intézet fennállásának szükségessége. így, mint Schoepf- nek 1842-ben kiadott jelentésében olvassuk, már az első három évben 4364 gyermek részesült ingyen orvoslásban az intézetben s 263 kezeltetett mint benfekvö beteg, mely körülmény nemsokára a betegágyak számának 12-röl 19-re való felszaporítását tette szükségessé.. S a fővárosi közönség érdeklődése a kórház iránt, arányosan az intézethez forduló betegek szaporodásával, örvendetesen növekedett, mi első sorban Sclioepf-nek érdeme volt. Mint az intézet vezetője szakának teljes magaslatán állott s a kórházat úgy felszerelte rövid idő alatt,, hogy i84o-ben dicsekvéssel Írhatta az »Orvosi 7ar«-ban, hogy »eddig kevés gyermekkórház létezik, méh' belső elrendezésére nézve a pestivel mérközhetik.« Sclioepf behozá kórházába a pontos kórnapló rendes vitelét s Pesten ö volt az első, ki minden halálesetben a kórbonczo- latot teljesítette. Az elsők egyike volt továbbá honunkban, kik a kopogtatást s a hallgatódzást rendszeresen alkalmazták s 1842-ben magyar nyelven terjedelmes munkát tett közzé a kopogtatás- és hallgatódzásról. Józan észleletek nyomán már azon korban megállapítá nálunk az egyszerűséget a gyógykezelésben, mig koródáinkon még mindig a régi bonyodalmas rendelvények divatoztak. Mint a kórház vezetője nagy tevékenységet fejtett ki a sebészet terén is; a bőr alatti in- és izommetszés és a kancsalszem műtétét ö honositá meg nálunk s torokgyíknál gyermekeknél ö alkalmazá először hazánkban a légcsőmetszést. i84i-ben német nyelven terjedelmesebb munka alakjában adá ki a külföld számára addigi gyermekkórházi tapasztalatai eredményét, mi által a külföld figyelmét felhívta nemcsak saját személyére, hanem a pesti gyermekkórházra is s az intézetnek ez által előkelő összeköttetéseket szerzett. Sclioepf vezetése mellett a kórház évről évre nőtt tekintélyben s kétségtelenül az ö befolyásának következménye volt az, hogy Pest
