Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Második fejezet. Az orvosi kar tanárainak chronologikus sorrendje 1770/1-1894/5 - IV. Szabad előadók és magántanárok
TANSZEMÉLYZET ÁLTALÁBAN. 83 A kar felállításától a millenniumig a fennebbiek szerint a tanszemélyzet állott 78 államilag fizetéssel alkalmazott nyilvános rendes tanárból. E tanszemélyzetet kiegészítették adjunctusok, tanársegédek, legutóbb gyakornokok, kiket az állam szintén fizetéssel alkalmazott, részint a tanításban való tényleges kisegítésére a tanárnak, részint a tanári succrescentia biztosítására. A hivatalos segéd-tanszemélyzet szaporítására különösen a hetvenes és nyolczvanas években történt sok, a mennyiben a tanszékeket mind ellátták segédekkel és gyakornokokkal, a minek nemcsak az az előnye van, hogy e segédszemélyzet nagysága által biztosítva van a tanszemélyzet succrescentiája, hanem az is, hogy tanfolyama bevégzése után sok fiatal orvos-doktor nyerhet alkalmazást az egyes tanszékek mellett és mélyebben behatolhat az egyes specziális szakok tanulmányozásába, mint azt tanfolyama alatt tehette. Fizetéses nyilvános tanár volt az egész időszak alatt összesen 16. Ezek többnyire ideiglenesen, pár évig maradtak ez állomásukon és többnyire rendes tanárokká lettek, ha főbb tárgyak képviselői voltak; több esetben fiatal, jeles képzettségű magántanárok, kiknek megtartásuk az orvosi tanítás érdekében kívánatosnak mutatkozott, nyertek ny. rk. tanári kinevezést, ha nem is volt kötelezett szakmájuk. Ez történt különösen az adjunctusi rendszernek újabb behozatala előtt. Szintén rk. tanári fizetésbe léptettettek elő egyes czímzetes rk. tanárok, kik hosz- szabb időn keresztül tanítottak sikerrel valamely szaktárgyat. A nyilv. rendes és nyilv. rk. tanárok kinevezési joga a kar felállításától kezdve a királyi felség joga volt. A kinevezésre ajánlás módozatai az idők folyamán többféle változásokon mentek keresztül. Az első tanárok Van Swieten direktor ajánlása alapján lettek kinevezve. Később pályázat utján töltötték be a megüresedett tanszéket, melynél a folyamodóknak Írásbeli dolgozatot kellett irniok valamely feladott thémáról és nyilvános próbaelőadást tartaniok. A candidatio a kari direktorok és az egyetemi tanács utján ment a helytartótanácshoz, az udvari cancelláriához. Sok ideig csak próba-évekre alkalmazták a tanárokat. A tanszabadság alapján szervezett egyetemi rendszer életbelépte után a nyilvános próbaelöadás és pályadolgozat eltöröltettek; a tanár6*
