Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Második fejezet. Az orvosi kar tanárainak chronologikus sorrendje 1770/1-1894/5 - IV. Szabad előadók és magántanárok

testületeknek megadatott a jog, hogy a pályázók közül hármas jelölést tegyenek, sőt arra is, hogy meghívás utján tegyenek kijelölést. A jelö­léshez hozzá szólott az egyetemi tanács is; gyakran megváltoztatta azt a karokkal szemben és úgy terjesztette fel előbb a helytartótanácshoz, majd az alkotmány helyreállítása után a közoktatásügyi minisztériumhoz. Az államilag alkalmazott tanszemélyzeten kívül kezdettől fogva meg volt engedve szervezetileg az, hogy egyes kari doktoroknak bizo­nyos módozatok mellett a tanítás joga megadassák. A kari oklevelekben kezdettől fogva benn volt »damus et potestatem ad cathedram adscen- dendi.« Kezdetben mindjárt felszólították Nagy-Szombatban a gyakorló orvos-doktorokat, hogy lépjenek be az orvosi facultásba kültagokul, úgy mint az Bécsben és a többi karoknál is volt. A bekebelezés dija azonban nagy volt és kültag egyáltalán nem akadt. Az első kültag Rácz Sámuel, a későbbi rk. és rendes tanár volt, ki a karba belépé­séért még oly nagy összegre volt kötelezve, hogy azt egyszerre leróni nem tudta, hanem csak felét fizette be, a másik felét pedig úgy rótta le, hogy szigorlati dijai maradtak benn a kari pénztárban adóssága lerovásáig. A század elején leszállították a bekebelezés diját és 1816 után csakugyan sokan is léptek be kültagokul a facultásba, úgynevezett szabad előadókul azonban alig vállalkoztak és megelégedtek azzal, hogy a protomedikus elnöklete alatt tartott évnegyedi közgyűléseken meg­jelentek és az általános orvosi kérdésekhez hozzászólottak és a dékán­választásban .részt vettek. Csak a 3o-as és 4o-es években akadt egy­néhány szabad előadó. A tanszabadság behozatala után eltöröltetvén a kültagok intéz­ménye, életbe lépett a magántanári intézmény. Ez azonban a német kormány alatt nagyon lassan indult meg; csak a magyar nyelvnek a tanításban visszanyert jogosultsága után a magyar provisorium alatt kezdett fejlődésnek indulni és lendületbe csak a kiegyezés után jött igazán. Jelenleg az orvosi karnak díszes és nagyszámú magántanári létszáma van, mely intézmény a hazai orvosi tanításban sikeresen mű­ködik közre és sok tekintetben kiegészíti abban az állami berendezés hiányait. A magántanárság elnyerése közoktatásügyi miniszteri rende­KARI KÜLTAGOK. SZABAD ELŐADÓK. MAGÁNTANÁRI INTÉZMÉNY.

Next

/
Thumbnails
Contents