Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
I. Szakasz. Vegyi műeljárás, a készülékek használata - 3. Fénytani vizsgálati módszerek
24 Fajlagos körsarkítás meghatározása. lyebb, a folyadék által erélyesen elnyeletnek, minek folytán ama helyeken, hol hasonló körsarkító erejű, de színtelen folyadékoknál ibolyaszínü vagy kék fény lépett volna föl, fény egyátalán nem lesz észlelhető. A meghatározást ily esetekben még meglehetős pontossággal végezhetjük, ha a sötét térnek a vörössel határos részét a láttér közepébe állítjuk és a körosztályzaton leolvassuk a folyadék által eszközölt fordítást. Az észlelt csavarás itt is sárga fényre vonatkozik. 20. Hogy mikép használtatnak föl ezen észleletek a czukor, fehérnye stb. mennyileges kimutatására, arról alább lesz szó ezen anyagok meghatározási módszereinél, e helyen csupán nehány átalá- nos megjegyzést bocsátunk közre. A körsarkítás, mint ismeretes jobboldali vagy baloldali lehet, az előbbit az észlelt fokok elé irt -j- a másodikat — jellel jelöljük. A jobbra csavaró folyadék a fönnti készülékben azt eszközli, hogy ha a mutató 0"-on állott, a második Nicol- féle hasábot jobbra kell fordítni, ha azt akarjuk, hogy a fekete csík vagy a kéknek vörösbe átmenete a láttér közepébe jusson; a balra fordításnál a Nicolt balra kell fordítni, hogy ugyanezt elérjük. Erős jobbra fordításnál, a Nicol jobbra fordításánál a színek a kéktől a vörösféle követik egymást, erős balra fordításnál a Nicolnak balra- fordításánál lesz ugyanezen sorrend észlelhető. Valamely test fajlagos (speciíische) kórsarlcítását meghatározandó mindenekelőtt oly oldatra van szükségünk, mely csakis ezen egy körsarkító testet tartalmazza. Ezen oldat 1 köbcentimeterének tartalma grammban kifejezve meghatározandó, az észlelésnél ezenkívül meghatározandó az oldat hőmérséke és az észlelő cső hossza. Ha ezek megfigyelése mellett a folyadék körsarkítását «-nak találtuk, az észlelőcső hosszát decimeterben kifejezve l-nek, 1 köbcentimeter folyadék körsarkító anyagtartalmátp-nek, akkor a fajlagos körsarkítás, vagyis azon csavarás, melyet 1 grm. körsarkító anyag 1 köbcent. folyadékban oldva 1 decimeter hosszú csőben vizsgálva sárga fény mellett eszközöl : I. (ec) . = -1---; egyenletben kapjuk meg. J “P1 Példa. Valamely folyadék 100 köbcentimétert tartalmazna 14-3 gm anyagot 1 köbcentimetere tehát 0143 gmot. Ezen folyadéknak 2 decimeternyi hosszúságú csőben vizsgálatánál a körsarkítási készülék elemző Nicolját 16°-nyira kellett jobbra fordítni, hogy az átmenet a kékből a vörösbe a láttér közepébe jusson. Ez 16 esetben sárga fényre vonatkoztatva ^ = 55‘94 volna az illető anyag fajlagos fordítóképessége, melyet közönségesen («} . átalános jelzés által szoktunk
