Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
III. Szakasz. Az egyes szerves és szervetlen alkatrészek összetétele, sajátságai és kimutatásuk módja - 2. Szerves anyagok vagy szénenyvegyületek
202 Fehérnyefélék vagy protein-anyagok. azok aldehydjeit, nitrileket, keserűmandulaolajat, szénsavat és egyéb ismeretlen terményeket ad; fölmangansavval bontva, benzoésavat, kéksavat stb. képez. A maró égvények a fehérnyét aszerint, amint azok magasabb vagy alacsonyabb hőmérséknél hozatnak vele össze, gyorsabban vagy lassabban elbontják; a bomlási termékek közt leucin, tyrosin, sóskasav, szénsav és ammon találhatók; hevítésnél az égvényekhez hasonlóan hatnak a híg ásványsavak. Ritthausen és Ivreusler a növényi fehérnyéből középszerűén híg kénsavvali főzés által leucint, tyrosint, asparaginsavat és gluta- minsavat nyertek. Ezen testek mind aminsavak és bizonyos tekintetben hasonló vegyi alkattal bírnak. Hlasiwetz és Habermann ugyanezen testeket állati fehérnyéből állították elő, azáltal, hog}’ a fehérnyét brommal és vízzel vagy sósavval és ónchlorürrel főzték. Az asparaginsavat Pott 1 a lupinum conglutinjéből is nyerte. Erős barytvízzeli főzés által a fehérnyék ammon fejlődése mellett elbontatnak. A képzett ammon mennyisége a fehérnye neme szerint különböző.1 2 A fehérnyéből közvetlen élegítés által hugyanyt előállítani, eddig nem sikerült; az ez irányban tett kísérletek eddig legalább határozott eredményt nem adtak. Ha ily körülmények közt, különösen föl- mangansavas kali behatása által a fehérnyéből valóban képeztetik is liugyany, annak mennyisége minden esetre elenyésző csekély lehet.3 Löw vizsgálatai szerint a száraz fehérnyéből hideg erős légeny- sav behatása által trinitroalbumin képeztetik. A fehérnyék oldataikból kiejtetnek : 1) Eléggé fölös mennyiségű erős ásványsavak által, 2) eczetsav vagy kevés sósav és nem fölös mennyiségű ferro- cyankalium által, 3) eczetsav által nagy mennyiségű közönyös égvenysók vagy 1 Journ. f. prakt. Cliem. N. F. 5. köt. 355. 1. 2 Nasse Arch. f. d. ges. Physiol. VI. 589. 1. VII. 139. 1. VIII. 381. 1. 3 Béchamp Compt. rend. 70. 866. 1. Staedeler Journ. f. prakt. Chem. 72. 251. 1. Löv ugyanott II. 2. 289. 1. Tappeiner Bér. d. Sachs. Gesellsch. d. Wiss. 1871. május 6. Béchamp Compt. rend. T. 73. 1323. Ritter ugyanott T. 73. 1219. 1. Kolbe Journ. f. prakt. Chem N. F. 4. köt. 399. 1.
