Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
I. Szakasz. Vegyi műeljárás, a készülékek használata - 1. Általános vegyi műtétek
Izzitás. 7 mivel a rögtöni, többnyire lökésekkel járó forrás által könnyen fecskendős és anyagveszteség jöhet létre. A tökéletes kiszáradást biztosan egyedül a mérés, az anyag újbóli szárítása és újbóli megmérése által ismerjük föl. Ha az anyag súlya az utolsó és az előző mérésnél egyenlőnek találtatik, akkor elértük a lehetőleg tökéletes kiszárítást. Izzitás. 8. Azon anyagok, melyeket magas hőfoknak kívánunk kitenni, előbb mindig eléggé megszárítandók. Izzításnál platin- vagy porezel- lántégelyben, kisebb kémléket platinlemezen vagy platinkanálban hevítünk. Mindennemű platinedény mellőzendő, ha az izzítandó anyag könnyen sziníthetö fémet: rezet, ólmot, ezüstöt, aranyat vagy ónt, vagy pedig jódot, bromot vagy phosphort tartalmaz. Ha szürlén összegyűjtött csapadékot kell hevítnünk, akkor a tégelyt fényes mázolt papírdarabra állítjuk, a csapadékkal telt, előbb jól kiszárított szürlét óvatosan kinyitjuk, tartalmát a tégelybe ürítjük, azután a csapadéktól meglehetősen megtisztított szürlét másik mázos papírdarabra teszszük, a porszemcséket, melyek esetleg a tégely mellé hullottak, abba beleöntjük, összehajtjuk a szürlét és hasonlóképen a tégelybe teszszük. Ezután a tégelyt nem igen vékony vassodronyból készült háromszögre, vagy helyesebben háromszögbe állítjuk; jobb a vassodronynál a platinsodrony, (sárga vagy vörös réz sohasem használandó), legez élsz erübb azonban vassodronyból készült háromszöget használni, melynek belsejében platinsodronyból kisebb háromszög van kifeszítve. A tégely hőfokát csak lassankint szabad fokoznunk és a heves izzítást kezdetben annál gondosabban kell kerülni, minél élén- kebb gáz és füstkibocsátást észlelünk. A tégelyt czélszerü az izzitás kezdetén, hamvasztásnál pedig végén befödni, midőn a hőmérsék lehető legnagyobb fokozása által iparkodunk a tégely falát közvetlenül nem érintő utolsó szénrészecskéket elégetni. A fedőt kezdetben különösen azért szükséges föltenni, nehogy a jegeczek pattogzása (decre- pitatio) vagy a száraz amorph anyagok az mint enyv, fehernye stb. szétrepedése által veszteséget szenvedjünk. Nagyon is gyors melegítés mellett a hevesen fejlődő gázok által a tűzálló részekben is könnyen veszteséget szenvedhetnénk; igy a vaséleget és platint a haematinból és a platinsalmiákból az elillanó gázok bőségesen magukkal ragadhatják; a tégely befödése ez esetben inkább káros mint előnyös befő-
