Hoppe-Seyler, Felix: Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 29. (Budapest, 1876)
I. Szakasz. Vegyi műeljárás, a készülékek használata - 1. Általános vegyi műtétek
Jegeczek vizsga lata. lyásn. Az izzítás befejezése után a tégelyt a háromszögön részbeni lehűlés után, de ha az izzított tömeget meg akarjuk mérni, még forrón a szárító kénsavkészülék alá teszszük és mérlegelés előtt itt teljesen ki hagyjuk hűlni. Jegeczek vizsgálata, 9. A különféle jegeczíthető testek jegeczeinek előállítási módja egymástól annyira eltérő, hogy arra vonatkozó általános szabályok nem állíthatók fel. Egyedül a górcsövi vizsgálatot illetőleg tartjuk fontosnak arra figyelmeztetni, hogy sok esetben legez élsz er übb a vizsgálandó jegeczeket magán a tárgyüvegen képződtetni, mivel az igen finom jegeczek ovatos kezelés mellett is, midőn a tárgylemezre átviszszük, rendszerint lényeges sérüléseket szenvednek. E czélra a vizsgálandó anyag tömény oldatából pár csöppet a tárgylemezre hozunk, födlemezzel befödjük és egyideig a levegőn, vagy ha az anyag könnyen szétfolyó jegeczeket képez, a kénsav-szárító készülékben állni hagyjuk, szükség szerint időnkint az egészen tömény oldatból még oldalról a födlemez alá folyathatunk pár csöppöt, végül a minden oldalról a töményoldat által körülvett jegeczeket górcsövi vizsgálat alá veszszük. A szabálytalan gumó- vagy gömbalaku testeket annak elhatározására, hogy azok jegeczes vagy alaktalan anyagból állnak-e, a sarkitási készülék és vékony fősz- vagy csillámlemez segélyével vizsgáljuk. A főszlemez a keresztezett Nikol-hasábok között úgy állíttatik be, hogy a fény először a lemezen, azután a vizsgálandó airvagon menjen át. Ha a lemez jól van beállítva, a láttér élénken színezettnek mutatkozik, a benne látható jegeczek pedig, ha nem tartoznak a szabályos rendszerüekhez, fekvésük különböző iránya szerint a láttérhez hasonló, vagy attól eltérő színnel fognak bírni. Alaktalan testek a láttérben sem színezést, sem a láttér színében változást nem idéznek elő. Az állati vagy növényi szövetrészek gyakran a szabálytalan rendszer jegeczeihez hasonló kettős törést mutatnak, miért is a sarkított fény és csillámlemezzéli vizsgálat által az előbbiektől nem különböztethetők meg. Kettős törést oly anyagok is mutatnak, melyek előbb vízben felduzzadva tétettek a tárgylemezre és ott beszáradnak, (a mennyiben a száradás alatt egyenetlen feszülést nyernek), igy észlelhető ez pl. az enyvnél. A jegecz-állapotra vizsgálandó anyagot ennélfogva a vizsgálat alatt a száradástól óvni kell és mindig folyadékkal körülvéve tartani.
