Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja
48 Duna balpartja. nyomó részében a malaria ezidőszerint csak ritka-szórványos betegülési eseteket okoz. Az esetek túlnyomó többsége itt is harmadnapos, csak Somorja város környékén lépnek fel észrevehető számban a mindennapos, ritkán negyednapos alakok is. A galántai járásban otthonos gyérszórványos váltóláz esetei leginkább a Dudvág és Feketevíz közelében levő községekben észlelhetők. E vizek, különösen a Fekete víz, buja vizinövényzettel bírnak, melynek sűrűjében nyár idején nagy mennyiségű szúnyog búvik meg. Az orvosok megfigyelése szerint a betegedések oly években és az évnek oly szakában lépnek fel tömegesebben, melyekben a bő esőzést szárazság váltja fel. Ilyen, koronként szórványos gyakorisággal fellépő maláriát észleltek a dudvágmenti felsőszelii egészségügyi kerületben és a t a 11 ó s i egészségügyi kör területén, mely utóbbinak talaja a Kisdunaág, de főleg az akadályozott folyású Feketevíz áradásai következtében gyakran pocsolyás és a talajvíz emelkedése folytán is állóvizes helyekkel (ködvíz, fenékvíz) borított. Hasonló a malaria-morbiditás a magyardiószegi orvosi kör rayonjába eső Magyardiószeg, Nagyfödémes és Pusztafödémes községekben is, amelyeknek határában csekély kiterjedésű nádasok állanak, valamint a p e r e d i körorvos hatáskörében fekvő rendezetlen belvizekkel bíró Pered és Zsigárd községekben is, míg az ugyanezen körzetbe tartozó, de szárazabb belterületű D e á k i nevű faluban a betegülési arányszám kisebb. A galántai járásban megfigyelt váltólázak főkép harmadnapos jellegűek voltak. Ezek mellett kevesebb mindennapos és egy pár negyednapos alak is előfordult. A malackai járásban a régebbi időben jelentékenyebb számmal, ha soha nem is járványszerűleg, uralkodott váltólázbetegség évről-évre gyérül. Ennek oka az, hogy a vidék gazdasági viszonyai az utóbbi időben lényegesen javultak, a régi eredetű posványok,
