Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - I. Duna balpartja
32 Duna balpartja. A Duna túlsó partján északra elterülő párkányi járásban egyedül a párkányi egészségügyi kör vidéke az, ahol, a megyének átlagosan igen csekély malaria- morbiditásához képest jelentékenyebb szórványos bete- gülési arányt találunk. Ezen a vidéken a Garam folyik keresztül, melynek mentén, annak áradásai alkalmával, sok parti mocsár és tócsa képződik, mely állóvizek hosszabb-rövidebb idei fennállás után elapadnak. — A dunai vidéken fekvő községek e folyam áradásai ellen jobban vannak megvédve. 1898 előtt volt ugyan rá eset, hogy a m u z s 1 a i orvosi körhöz tartozó Csenke és Szentgyörgyhalom nevű puszták tájékán a talaj a Duna kiáradása után mindenkor hosszú ideig posványossá lett, de az említett esztendőben létesített védőgát elkészülte óta ez a baj, — melynek egyébiránt a malaria gyakoriságára már akkor sem volt befolyása — többé nem ismétlődött. M u z s 1 a vidékén ezidőszerint ritka-sporadikus váltóláz-esetek szoktak fellépni, minden szabályszerűség, vagy a meteorológiai körülmények befolyása nélkül. A feljebb, északra fekvő bátorkeszi, köböl- kuti és szölgyéni egészségügyi körök vidékein már csak nagyritkán fordul elő ilyforma betegség. A párkányi járásban előfordult esetek változó típusúak voltak, úgy látszik, hogy a quotidian jellegű lázak valamivel sűrűbben fordulnak ott elő, mint a terciánák. Egyes helyeken, mint Muzsla vidékén, majdnem kizárólag mindennapos esetek kerültek megfigyelés alá. Esztergom rend. tan. városban és annak mocsár- talan, száraz, homokos talajú környékén autochton malariás megbetegülések csak nagyon kivételesen fordulnak elő. A városban alig kerülnek észlelés alá más váltóláz-betegek, mint azok az átutazó idegenek, akik a város közkórházában ápoltatnak. De még a dunai szigeteken és az ú. n. szigeti részeken is, ahol szúnyogok a nyári hónapok idején ugyancsak tekintélyes számban hemzsegnek, a malaria jóformán ismeretlen betegség.
