Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - VI. Tisza-Maros szöge
300 Tisza—Maros szöge. hegyes, száraz vidékén a malaria csak kivételesen fordul elő. A radnai járásban a mindennapos lázforma valamivel nagyobb számmal szerepel, mint a többi kettő. (Nyári és őszi jelleg.) Hasonlóképpen a ternovai járásnak hegyek közt fekvő községeiben alig ismerik a váltólázat, míg a síkságon épült egynéhány községben, melyeknek hátrányos fekvésükön kívül a rossz ivóvíz ártalmait is el kell szenvedniök, a bántalom a lakosság közt szórványosan van elterjedve. Az itt mutatkozó esetek rendszerint harmadnaposak. A világosi járás területén a malaria ritka-szórványos esetei egyenletesen oszlanak szét, s nincs oly hely, ahol a betegülési arány a megyei középértéket meghaladó fokot mutatna. Ennek oka egyfelől a talajviszonyoknak mindenütt egyforma alakulatában (felső porózus, kavicsos, ritkán agyagos, s alsó pernteábilis homokréteg) s a természetes víztelenülés eredményeképp az állandó mocsarak hiányában keresendő. Talán csak Ujszentanna község képez e tekintetben némileg kivételt, amenyiben e falu perifériáján nagyobb- számú, ki nem száradó állóvizek, és belterületén ke- resztül-kasul kanyargó folyócskák találhatók, melyeknek partjait roppant mennyiségű szúnyog lepi el. Ha a község lakosságán észlelt váltóláz-esetek sűrűségi fokát a „szórványos“ jelzővel látjuk el, úgy a Kovaszinc, Galsa, Muszka, Kerek, Világos, Pankota és Agris* községekben tapasztalható betegülési arányt ritka-szórványosnak kell mondanunk. Az előforduló esetek fele mindennapos, fele harmadnapos. Arad szab. kir. városban az egykori táj kór megszűntével a hideglelés-esetek száma — az utóbbi évek alatt — fokozatosan csökkent, úgy hogy manapság már * Közigazgatásilag a ternovai járásba tartozik.
