Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - VI. Tisza-Maros szöge
Csnnád vármegye. 30 L az efféle betegségek gyakorisága a ritka-szórványosság fokának felső határát nem lépi túl * 2. Csanád vármegye területén az utóbbi évtized óta intenzívebb váltóláz-járványra nem emlékeznek. A csatornázási és talajmívelési eljárások életbeléptetése óta a kialvó járványos betegség, mely a megyének legnagyobb részén szórványosan ma is előfordul, 1899- ben Tornya községben és pedig Dr. Vendel János megyei főorvos úr vélekedése szerint az ezen községen átvonuló Élővíz-csatornavizének a Neumann-féle szeszgyár hulladéka által történt megfertőzése következtében, az 1895. évi esős időjárás után pedig az alacsony fekvéssel bíró és emiatt elmocsarasodott talajú Nagylak községben mutatott hevesebb fellobbanásokat. A battonvai járás talaja sík, alacsony fekvésű, s a talajszárítás óta eléggé száraznak mondható. A kígyósze- rűen áttekergő Szárazérbe — az Élővíz-csatorna útján — a Maros-folyó vize van bevezetve; a Szárazér áradási területe iszapos, sőt helyenkint, mintp. o. Battonya nagyközségen áthaladtában, nádas. E területen Dr. Asbóth Albert községi orvos úrnak több évtizedre kiterjedő tapasztalata szerintminden nedves esztendőben előre kiszámíthatópontossággal és fokban lépett fel a hideglelés. így az 1870—75. évek egymást követő rendkívül esős ősz, tél és tavaszai után, amidőn a környék ereiben, sőt a szántóföldeken is víz állott, sás és nád verődött fel, általános, kiterjedt váltóláz uralkodott; a nyolcvanas évek nagy hóesései után pedig nem annyira ált dános, mint vészes jellegű váltóláz lépett fel. A váltóláz-járványos esztendőkben feltűnő volt a szúnyogoknak rendkívüli tömege. A vidéken (marcibány—dombegyházai kör, Mezőhegyes, Tornya, Kevermes) ésaBattonya község határában létesített vadvizeket és talajvizeket levezető csatornázások keresztülvitele óta hasonló kiterjedésű és intenzitású járványok még esős esztendők után * Az Arad városában állomásozó helyőrség váltóláz-betegülése az 1902. évi katonai statisztika szerint 6'9°/oo volt.
