Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - VI. Tisza-Maros szöge
Ar fid vármegye. 295 az alacsony megyei átlagot. Ilyen helyek első sorban a Kur tics községhez tartozó Pusztaszentpál és a Mácsa községgel határos Topila major; e felette mocsaras talajú puszták troglodita-életmódot folytató, téglavető munkásnépe gyakran betegszik meg hideglelésben (feltűnő sokan szenvednek malarikus idegzsá- bákban). Mocsaras helyei e járásnak még a hegység lábánál levő, részben televény talajon fekvő Kuvin község (g y o r o k i közegészségügyi kör), melynek határában esős esztendőkben nagy állóvíz szokott képződni, és karöltve ezzel tömegesebb hideglelés-esetek mutatkoznak a faluban. Végül megemlítjük aGlogovác község közelében elterülő kétholdnyi halastavat, melynek környékén levő fiatal erdőben a szúnyogok roppantul elszaporodtak ; malaria azonban 1893 óta feltűnőbb módon nem jelentkezett. Láztípus: főleg harmadnapos, ritkán negyednapos, elvétve mindennapos. (Tavaszi és őszi járvány-jelleg.) A borosjenői járásban, dacára a vidéken elég bőven található mocsaraknak és tavaknak, a váltóláz nem gyakoribb, mint a megyében általában. Mellesleg említem a borosjenői egészségügyi kör orvosai részéről panaszképpen felemlített rossz ivóvizet. Mocsár- és lázmentes a csermői orvosi kör rayonja. Typ. dom : febr. tertiana. A borossebesi járásnak a Körös mentén fekvő lapályos helyein, ahol a magas és ingadozó talajvízállás következtében nyirkos a talaj, fordulnak elő szórványos váltóláz-esetek. Állóvizeket találunk Borossebes és Kertes községek között; kisebb mocsarakat és zsombékos területeket a gurahonci közegészség- ügyi körben; ezen a vidéken is sűrűbben észlelik a szórványos hideglelési eseteket. Külön említést érdemel a buttyini orvosi körzetbe iktatott Hódos község,* melynek talajviszonyai semmivel sem rosszabbak a többi * Közigazgatásilag a ternovai járásba tartozik
