Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - V. Tiszta balpartja
Máraiharos vármegye 265 del való közlekedésnek főforgalmi vonalát A hazai maláriának eme máramarosi gócpontja, a legészakibb vidéket kivéve, a técsői járásnak majdnem egész területére kiterjed. A betegség frequenciáját a sürű-szórvá- nyosság fokozatával fejezhetjük ki, ámbátor több helyen, mint Técső, Úrmező, Yajnág, Bustyaháza, valamint Talaborfalva és Darva községekben e frequencia olykor határozottan járványos arányt ölt. „Ez utóbbi községeket — így írja Técső község orvosa, Dk. Bukovszky Endre tb. megyei főorvos úr — nem rég kiirtott és még teljesen mívelés alá nem vett, részben pedig nem is mívelhető, volt erdőterületek határolják, melyeknek talaja porhanyós, laza, vékony humusz-rétegből áll. E humuszréteg alatt, csekély mélységben, mely nem mindenütt egyenlő, vastag, vízáthatlan kékagyag van, mely agyagréteg állandóan talajvízzel van borítva, miért is a nevezett községek határának nagy része mocsaras, vadvizes. Tapasztalatom szerint a malaria-megbetegedés a talajvíz emelkedésével vagy alászállásával lépést szokott tartani, úgy hogy mikor a talajvíz alászáll, mikor a vadvizes területek kiszáradnak, ami rendesen a meleg nyári hónapokban szokott megtörténni, a malaria-meg- betegülések száma a legnagyobb; akkor pedig, mikor a talajvíz emelkedik, ősszel, tavasszal, a megbetegülések száma apad. Legtöbbször így szokott történni; de előfordult az is, hogy nedves, esős nyáron át, mikor a talajvíz állása állandóan magas volt, több malaria-megbe- tegülés fordult elő, valóságos malaria-járvány lépett fel, míg máskor a legszárazabb nyáron is csak szórványos esetek fordultak elő. Nem emlékszem, hogy a técsői járás többi községeiben a malaria járványos jelleget öltött volna. Ennek okát abban látom, hogy a községek talaja inkább kavicsos, s így mocsarak képződésére nem alkalmas; de meg folyóink, patakjaink nagy eséssel bírván, gyorsan lefolynak s így áradások alkalmával sem hagynak vissza pocsolyákat, melyekben a víz megromolhatnék. Szúnyog nálunk igen kevés van.“
