Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - III. Duna-Tisza köze
Bács-Bodrog vármegye. 129 környékbeli falvaiban sem. Mindenütt a Duna közelsége miatt holt folyamágak, mosztongák és vizes rétségek láthatók. így Apátin, Gombos, Priglevica- szentiván, Kupuszina és Monostorszeg községekben, jóllehet ez utóbb említett helységekben a hideglelés-betegülési arány hivatalos adatok alapján a sporadicitás fokát tünteti csak fel. A viszonylag eléggé kedvező orvosi jelentéseket kritikával kell azonban fogadnunk és számolnunk kell itt is, mint hazánk más, emberöltők óta hidegleléssel sújtott vidékein élő lakosságának avval a példabeszédessé vált közönyével, melynek folytán lázas bajait a megszokottság által semmibe se veszi, inkább titkolja, orvoshoz tanácsért nem fordul, legfeljebb ha önmagát gyógykezeli kuruzslóktól kapott vagy magakészítette háziszerrel, esetleg a patikából vásárolt és gondolomra alkalmazott chininnel. Az apatini járásnak a Dunától beljebb eső része már jóval szárazabb talajon fekszik. Doroszló községe ugyan mocsaras még, de ennek különös oka van: a falu alján húzódik el a Ferenc-csatornának egyik természetes mellékága, mely a határban „mosztongá“-vá szélesedik ki. A malaria sűrűsége itt, valamint Ószta- p á r községében, amely utóbbinak álló belvizei csupán a magas talajvízállásnak köszönik eredetüket, a ritkaszórványos és szórványos fokozatok között ingadozik. A még beljebb és már csaknem teljesen száraz talajon épült Bresztovác községben az 1881—1882. évi járványesztendők lezajlása óta a hideglelős betegek száma annyira megfogyott, hogy ezidőszerint már csak elvétve akad egy-egy ilyenforma betegedési eset. Az egész járásban’ úgyszólván kivétel nélkül csupán harmadnapos lázformák mutatkoznak. A bácsalmási járásban két helyen találunk endemikus gócpontokat, éspedig Jankovác és a vele szomszédos Kisszállás községek vidékén. E körülmény oka itt is a nevezett községek talajviszonyaiban keresendő. Míg ugyanis a járás talaja javarészt homo9
