Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja
Somogy vármegye. 97 (még leginkább a kadarkúti orvosi kör egyes helységeiben), a váltóláz csak ritka-szórványos esetekben fordul elő. Ilyen eseteket jelentettek a kaposvári, kadarkúti, nagybajomi és szentbalázsi körök orvosai. Az észlelt esetek túlnyomó száma itt is mindennapos, kevesebb a harmadnapos és igen ritka a negyednapos típus. Csak Szentbalázs vidékén módosul ez a viszon}^ amennyiben az ott előforduló esetek majdnem kizárólag terciánák. A lengyeltóti járás balatonmelléki sík részletén kolosszális kiterjedésű mocsaras „berek“ terül el, melynek sáros, zsombékos környékén fekszenek a lengyeltóti orvosi körbe tartozó Fonyód, Táska, Buzsák és Lengyeltót községek és Fonyód, Fehérbézseny, Feketebézseny, Pusztabe- rény és Pu szta széntgyörgy puszták. Ezen helyeken, valamint a járásnak lapályos területén fekvő b o g 1 á r i orvosi kör községeiben a malaria főleg tavasz végén és nyár elején szórványosan szokott fellépni. A járásnak egészségesebb talajú, dombos részletén fekvő somogyvári egészségügyi körben a váltóláz-morbiditás még csekélyebb. A lengyeltóti járásban felmerülő malaria-esetek egyenlő számban mutatják a mindennapos és harmadnapos lefolyás típusát. Negyednapos formák és a maláriának egyéb alakjai nem fordulnak elő. A marcali járásban a váltóláz a mélyebben fekvő nedves, ingoványos talajú községekben, főleg azokban, amelyek a Balaton partján elterülő nagy berek szomszédságában fekszenek, fordul elő. Ilyen kedvezőtlen fekvéssel bírnak a balatonszentgyörgyi egészségügyi körbe tartozó községek, különösen Balaton- szentgyörgy, Yörs, Sávoly, Keresztúr, B a - latonújlak és Kéthely, melyeknek területe mindenfelé mocsarakkal és kisebb berkekkel van telisded- teli. A magasabban fekvő Balatonberény, Hollád és Sámson községekben az ilynemű megbetegedések 7
