Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)
I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja
Somogy vármegye. 95 község és vidékén is csak szórványos váltólázesetek észlelteinek. A barcsi váltólázas területen a maláriának két klinikai főalakja, ú. m. a harmadnapos és mindennapos váltóláz majdnem egyenlő számban fordul elő. A quotióián típus a kastély osdombói egészségügyi körben jelentékeny túlsúlyban van. Recidivák alkalmával a kórjellegnek változását is gyakran észlelik. A rosszindulatú quotidiánák és terciánák, nemkülönben a febris continua, sőt perniciosa eseteinek aránylagos gyakorisága a Plasm, praecox-okozta fertőzésekre vallanak. A bete- gedési statisztikákban a quartán-lázak is elég tekintélyes számban szerepelnek. (Kombinált járványtípus, mely a nyári, nyárőszi és őszi típuselemek összetevődéséből áll elő. Lásd e mű II. részének 3. fejezetét). E vidék legérdekesebb pontjának, a lakócsai körnek egészségügyi tanulmányozása nemcsak a malaria szempontjából sürgős. A megye főorvosa hívja fel figyelmünket arra a körülményre, hogy e vidéken egyéb higiénikus tekintetben is mily aggasztók a viszonyok. A Szentborbáshoz tartozó Karancsevicai alapítványi uradalmi pusztán, mely mélyen benn fekszik a Dráva árterében, egy irtáserdőben a cselédek közt a kretinizmus és idiotizmus is állandóan előfordul. A csurgói járás vizenyős részletét, jórészt a Csurgó község közvetlen közelében pár száz holdnyi területet elfoglaló „Berek“ képezi, mely ingoványos talajával, mocsaraival állandó tanyája a szúnyogoknak. Rendkívüli száraz esztendőkben, aminők a közelmúlt időben voltak, a Berek talaja is kiszikkad és ilyenkor a malaria-frequencia is, mely csapadékdús években járványszerű arányokat ölt, feltűnő módon száll alá. Berzence község és környékének talaja általában nedves, a községet sással és zsombékkal benőtt patak szeli át, a határban pedig, különösen a vasút mentén, több posványszerű szúnyoglakta állóvíz van, ehhez képest a malaria szórványosan mindenkor, koronként, főleg nyáron a vasúti pályaőrök családjaiban tömegesen lép fel. A zákányi körorvos jelentése szerint a váltóláz, mely a körnek különben száraz területén csak elvétve
