Hollaender Hugo dr.: A malaria elterjedése Magyarországon (Budapest, 1907)

I. Rész. A malaria topografiája Magyarországon - II. Duna jobbpartja

94

Duna jobbpartja.

napjainkban. Bizonyító példa erre a szomszéd Szlavónia, hol még a rengetegek helyenkint megvannak, de az erdők letárolásával ott is arányosan enyhül a láz.“ A figyelemreméltó dolgozatból az ottani helyi viszonyokra vonatkozólag kiemelendőnek tartom a hét esztendőről összeállított részletes malaria-statisztikát, mely szerint a körnek 7113 lelket számláló lakossága közül

1896-ban ... ... ...

... 441

1897-ben . . _. ... ...

... 467

1898-ban ... ... ...

... 327

1899-ben ... ...

... 397

1900-ban . . . .- 317

1901-ben ... ...

... 279

1902-ben ._. ... ... ...

... 175

egyén betegedett meg váltólázban, továbbá e statisztikából levont ama következtetést, hogy enyhe járvány idején nyáron a lakosságnak 4 — 5 °/o-a> intenzívebb járvány idején 15—20 % esik maláriába. Végül tért akarok engedni a memorandumban kifejtett, a helyszíni talaj asszanációjára vonatkozó javaslatoknak, melyek szerint „a Korcsina-csatorna kitisztítása és karbantartása a mellett, hogy a legvitálisabb gazdasági kérdés, egyszersmind a malaria elleni védelmek fundamentumát képezi. Nálunk a malaria ellen való védelemről addig beszélni sem érdemes, míg a Korcsina kitisztítva nincs; csak sajnálni lehet, hogy a két év előtt ezirányban megindult mozgalom eliszaposodott A malaria szempontjából sokkal fontosabb e kérdés megoldása reánk nézve, mint akár a Drávaszabályozás.“

Nem sokkal kedvezőbbek az egészségi viszonyok a kastélyosdombói és babócsai orvosi körök drávamenti helységeiben sem, jóllehet e terület endémiája egykori félelmetes jellegéből sokat veszített. Csekélyebb mérvben uralkodik a malaria a csokonyai egészségügyi kör területén, ami a vidék szárazabb talajának és mocsármentességének köszönhető. Hasonló okokból Szülök