Hoitsy Pál: A nagy természet s a kicsiny ember (Budapest, 1883)

Meteorológia, mint időjóslás

tani tudományokban régebb idő óta divatos, mi­dőn az ember előre megmondja a tüneményt, mely be fog következni. S már maguk az első kí­sérletek e téren nem voltak sikertelenek, a meny­nyiben közel hozzávetettek a bekövetkezendő időjáráshoz. Különösen midőn a párisi észlelő intézethez Marié Davyt hívták meg, egész rend­szeresen kezdtek az idővel foglalkozni, úgy a mint lesz, holott addig úgy tették szemügyre, a hogy volt. 1863-tól fogva a párisi Observatorium által kiadott kártyákhoz már ilyen prognosztikonokat is kezdtek csatolni, melyek hozzávetőleg megje­lölték, hogy milyen időt várhatunk másnapra. Ez ugyan sejdítés alakjában volt csak közölve, de mindjárt eleintén oly gyakran beütött, hogy a Jura vidékbeli gazdák kezdték belátni ennek rop­pant fontosságát a gazdasági teendők berende­zése körül, s egy szövetkezetté egyesülve, napon­ként sürgöny által értesíttették magokat az idő­járási kilátások felől, úgy hogy a meteorológia egyszerre csak a praktikus élet igényeinek szol­gálatába állott, azonfelül, hogy Vaillant franczia tengerészeti miniszter rendeletére a rég sürgetett viharjelzések is megindúltak, s minden franczia kikötőt azonnal értesítettek, a mint vihar közele­dett felé. Francziaország ez által oly lökést adott a

Next

/
Thumbnails
Contents