Hoitsy Pál: A nagy természet s a kicsiny ember (Budapest, 1883)

Meteorológia, mint időjóslás

7fi

meteorológiának, mely hatás nélkül más nemzeteknél sem maradhatott; annál kevésbbé, mert hisz a meteorológiát ezen irányban csak oly módon lehetett űzni, hogy a franczia központi intézet telegraphi úton összeköttetésben állott Európa legkülönfélébb pontjaival, hol naponkénti észlelések tétettek. így már 1863-ban a 21 franczia- országi észlelő állomáson kívül 26 külföldi is küldött értesítéseket, melyek szanaszét feküdtek egész Európában. Greenwichtől (Angliában) Moszkváig és Nikolájevig (a Fekete-tenger mellett) s a Botbniai-öböl észak-keleti szélétől, Haparandától Mallorcáig, sőt Algírig mindenütt foglalkoztak emberek a nagy tudományos czél szolgálatában. 1870-ben már 42-re nőtt az értesítő külföldi állomások száma, míg 1876-ban egész 69-re. (Ezek közül 4 Belgiumban, 7 Angliában, 10 Norvég- Svédországban, 7 Oroszországban, 9 Törökországban, 5 az osztrák-magyar monarchiában, 5 Olasz-, 9 Német-, 12 Spanyol- s Portugalor- szágban, 1 pedig Svájczban fekszik.)

Mindezek az állomások propagandát csináltak a meteorológiának. Mint már a dolog természetében fekszik, mindegyik önállóságra törekedett, s igyekezett maga körül égy hasonlóan értesített kört képezni, minő Páris körül képződött volt. Ezt a törekvést támogatták a praktikus élet igényei is, melyek minden országban legerő-