Hoitsy Pál: A nagy természet s a kicsiny ember (Budapest, 1883)

Meteorológia, mint időjóslás

sőbbet a 7G0 vonala. Szóval: egyközepű körökkel van dolgunk, melyek közül a legbelső mindig a legkisebb barométer-állásnak felel meg, metyet röviden barométeri depressiónak is szokás nevezni.

Le Yerrier naponként közölte ezeket a kártyákat az izobár-vonalakkal s minden más szükséges adatokkal együtt a «Bulletin international de rObservatoire de Paris» hasábjain. Meglehetős rövid időn kettőt egész biztosan lehetett ez által konstatálni. Egyik az, hogy a legkisebb barométer-állásos vidékeken, tehát a depressiók helyén gyakori, majdnem kivételnélküli az eső, — kivált ha a depressió mély, — a másik meg az, hogy a depressió nem marad állandóan egy helyen, sőt nem is áll főn állandóan, hanem hol mélyebb lesz, hol egészen elsimul s nagyobbrészt nyugatról kelet felé tart, épen úgy, mint a viharok.

Ez ismét nagy haladást jelzett a meteorológiában. Kitűnt, hogy nemcsak a viharoknak van meg a sajátos törvényök, hanem az időjárás egyéb mozzatainak is, s hog}r ezek is, mint amazok, leginkább nyugatról keletnek tartanak.

így meg volt tehát a törvény, s meg volt ugyanakkor a helyzetnek ismerete is, mely heh’- zetből ki kellett indulni a törvény alkalmazásánál. Hozzá lehetett fogni az idő afféle tanulmányozásához, a mely a mathematikai s természet-