Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Pepticus gyomorfekély
Pepticus gyomorfekély 57 gyógyult. Quincke és DaettWyler 10 mechanicus, thermicus és chemicus ingerekkel kutyákon gyomorfekélyeket tudtak előidézni. Ritter 11 mechanicus ingerek kórokozó jelentőségét a gyomorfekély létrejövetelében kísérletileg kimutatta, amit Leube12,. Duplay 13 és Vanni 11 klinikai tapasztalataik alapján kétségtelenül bebizonyítottak. Decker 15 kísérletileg kimutatta kutyákon, hogy thermicus ingerekkel is sikerül gyomorfekélyeket előidézni; kutyáknak gyomrába u. i. gyomorkutatóval meleg pépet öntve, tölcsérszerü, a muscularisig terjedő folytonossági hiányokat tudott előidézni. Mindezen kísérletek végeredményükben a gyomor nyálkahártyájának vérkeringését körülirt területen kirekesztve, a rendes táplálkozástól megfosztott nyálkahártyarészletnek a savanyú gyomornedv által való megemésztését illetőleg kedvező feltételeket nyújtanak. Ezen a legkülömbözőbb ingerek által mesterségesen előidézett folytonossági hiányok azonban a kísérletező búvárok egybehangzó véleménye szerint állatoknál rövid idő alatt meggyógyulnak az ép nyálkahártya szövetrestitutiója közben (Cohn- heim, Ewald 16, Griffini és Vassale 17.) Ezzel összhangzásban álló- észleletekkel rendelkezünk embernél is oly esetekben, melyekben a gyomorszivattyú alkalmazásakor a nyálkahártyának kisebb- nagyobb részletei leszakittattak a nélkül, hogy a sértést követőleg a gyomorfekélynek megfelelő tünemények bekövetkeztek volna, ami kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a gyomorfekélynél különös feltételeknek kell fennforogni, melyek gyógyulását nehezítik. Cohnheim e feltűnő jelenségre figyelmeztetve, «nem annyira a gyomorfekélynek keletkezési módját tekinti magyarázatra szorulónak, mint inkább azon körülményt, hogy az a gyógyulásnak oly makacsul szokott ellenállani.» E kérdésnek magyarázatát kísérleti úton törekedtek megadni. így Quincke és Daettwyler kimutatták, hogy általános vérszegénység egyikét képezi azon feltételeknek, melyek a mesterségesen előidézett fekélyek gyógyulását hátráltatják. Kísérleti állatjaikat vivőérmetszés útján vérszegényekké téve, tapasztalták, hogy egy oly fekély, mely előzetesen a külöm- ben egészséges állatnál 18 nap alatt gyógyult, ugyanannál a mesterségesen előidézett vérszegénység bekövetkeztével még 31 nap múlva sem volt meggyógyulva. Silbermann 18 e tapasztalatokkal egyértelmüleg úgy találta, hogy mesterségesen előidézett gyomorfekélyek nehezen vagy épen nem gyógyulnak, ha kísérleti állatjainál haemoglobin befecskendezésekkel, illetve a vérsejteket oldó anyagokkal haemoglobinaemiát s ez által általános vérszegénységet idézett elő. Ebstein 19 a mellső ikertestek megsértésével gyomorvérzéseket és gyomorfekélyeket tudott előidézni, melyek létre-