Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Pepticus gyomorfekély
-56 Dr. Hirschler Ágoston a gyomorfalnak lúgos vérrel való bő átáramoltatásának tulajdonítják. Amint a vérkeringés valamely helyen fennakadást szenved, a gyomornak önemésztése jön létre, melynek kiterjedése a megszűnt vérkeringés terjedelmének megfelelő. Virchow a gyomorfekélynek különös boncztani megjelenéséből következtetve, mely jellegzetes tölcsérszerű alakjában a gyomor egy-egy vóredényének elágazási területéhez alkalmazkodik, vérkeringési zavaroknak tulajdonította a gyomorfekély keletkezésében a lényeges szerepet. Az edényfalnak táplálkozási zavaraiban, aneurysmaticus és varicosus tágulataiban, értömülésben vagy vérrögképződésben látja a vérkeringési zavaroknak legfontosabb okait. Klebs 4 egyes ütérágak görcsös összehúzódásában, mások a vivőeres vérlefolyás • akadályozóttságában keresik a vérkeringési zavar lényegét, így Rindfleisch 5 a gyomor vivőereinek gyédanastomosisai és vékony kötőszöveti burka folytán könnyen létrejövő vérkeringési zavarára utal, míg Axel Key 6 szerint a gyomor izomzatának görcsök alkalmával létrejövő összehúzódása által okozott vivőeres vérpangás ■okozná a vérkeringési zavart. A vérkeringési zavaroknak fontos jelentőségére a gyomorfekélynek származásában kórboncztaui tapasztalatok utalnak, melyek szerint különösen oly körülmények között látjuk létrejönni a gyomorfekélyt, melyek az edényfalak megbetegedéseivel és vérkeringési zavarokkal járnak együtt; így szívbajosoknál, chloroticus egyéneknél, kiknél gyakran találni az ^edények feltűnő szűk voltát, falzatuk vékonyságát s nemritkán az edényfalak korai elzsirosodását, úgyszintén gümőkórban, bujakórban szenvedőknél, kiknek ■edényfalai a kemnyés elfajulásnak gyakran alávetvék. A gyomorfekély környékében — az esetek egy részében legalább — az edényfalak keményedését, elzsirosodását, vivőérrögöket sikerült kimutatni; ezeken kívül a nyálkahártyán létrejövő körülirt vérzésekből származó vérkeringési zavarok vezethetnek haemorrhagiás •erosiókra, melyek kisebb nyálkahártya-területeket a rendes táplálkozás köréből kirekesztve, a gyomorfekélynek képződésére gyakran nyújtanak alkalmat. Hogy a véráramnak a gyomor falának körülirt helyén való fennakadása a gyomorfekély keletkezésének feltételét képezi, kísérletek kétségtelenül bebizonyították; így Müller 7-nek a v. portae és a gyomor nagyobb vivőereinek eldugaszolása -Által sikerült nyulaknál véres erosiókat és fekélyeket a gyomor nyálkahártyáján előidézni; Panum8 viaszgólyócskáknak fejeiét kutya czombüterének központi részébe fecskendezvén, a gyomor nyálkahártyáján véres tömüléseket és fekélyeket hozott létre; kísérleti állatjai azonban a befecskendések után legtöbbször rövid idő múlva elhullván, kísérletei aziránt felvilágosítást nem nyújtanak, hogy mennyiben analógok további lefolyásukban e mesterségesen előidézett fekélyek az ember gyomorfekélyeivel. Cohnhejm 9 kutyáknál chromsavas ólmot fecskendezve a lépütérből elágazó gyomorüterek egyikébe, a canule előtolásával legtöbbször sikerült az iitémek a, submucosába és a nyálkahártyába lépő ágait teljesen ■eltömni, mig az izomágak majdnem teljesen szabadon maradtak. Valamennyi kísérleti állatnál, melyek a következő vagy legközelebbi napokon elhullottak vagy megölettek, nagy, meredek szélű, egészen tiszta alapú, rendesen ellipticus fekélyeket talált, ha ellenben kísérleti állatjai a második hetet megélték, egy nagy fekély helyett rendesen több kisebb fekélyt talált és a harmadik hét lefolyásával a nyálkahártyát teljesen simának, sértetlennek találta, a fekély teljesen meg
