Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)

Pepticus gyomorfekély

Pepticus gyomorfekély.

Vicus ventriculi pepticum.

Irta: Dr. HIRSCHLER aGOSTON.

Bevezetés. A pepticus gyomorfekélynek legelső pontos leírását Cruveilhiernek 1 köszönjük, aki azt 1830-ban «ulcus ventriculi simplex» neve alatt a gyomor rákos fekélyeitől elkülönítve, úgy kórboncztani, mint klinikai szempontból élesen körülírt önálló kóralak jellegével ruházta fel. Alapvető munkálatát röviddel utána 1839-ben Rokitansky2 beható vizsgálatai követték, melyek nyomán indulva, a gyomorfekély tünettana, gyógykezelése és származásának módja szorgos kutatások tárgyát képezte. Különösen az utóbbira nézve kiváló jelentőséggel bírtak Virchow 3 úttörő munkálatai, melyek a betegségnek a gyomor edényeiben létrejövő vérkeringési zavarokkal való összefüggését kimutatva, a további vizsgálatoknak alapját vetették meg. A Cruveilhier máltai használt elnevezés helyett a folyamatot kerek, idült, átfúró, pepticus fékéi}' nevével is szokás illetni.

Tekintettel arra, hogy több fekély lehet jelen, hogy a tekéi}’ nem mindig kerek, nem mindig átfúró, s hogy bár gyakrabban idült lefolyású, de ettől eltérőleg heveny vagy félheveny lefolyású is lehet, s mert a fekély a gyomorfalnak önemésztése által jő létre, a pepticus gyomorfekély elnevezés a leghelyesebb.

Kórszármazás, Kóroktan. A gyomorfekélynek pathogenesi- sére vonatkozólag nem forog fenn kétség az iránt, hogy az a gyomor nyálkahártyájának körülirt helyeken létrejövő önemésztésétől van feltételezve, amit kétségtelenül bizonyít azon körülmény, hogy a fekély jellegzetes alakjában kizárólag a tápcsatorna azon helyein fordul elő, hol a savanyú gyomornedv emésztő hatását érvényesítheti: a bárzsing alsó részében, a gyomorban és a nyombél felső részében. Rendes viszonyok között a gyomorfal a gyomornedv által nem emésztetik meg, minek okát általánosan