Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Idült gyomorhurut
Idült gyomorhurut 3ít Diaetetikai előírásainkban különösen a következő pontokra kell figyelmünket kiterjesztenünk : Tömeges tápfelvételtől a betegek lehetőleg tartózkodva, étrendjüket legczélszerübben úgy oszszák be, hogy inkább gyakran, 3—4 órai időközökben, kisebb mennyiségű táplálékot vegyenek magukhoz; az étkezési idő pontos megtartásán kívül különös súlyt fektessenek arra, hogy a falatokat kellően megrágják; nagyon hideg vagy forró ételeket és italokat, nemkülömben erősen fűszerezett tápszereket lehetőleg kerüljenek. A gyomor functionalis vizsgálatából nyert eredmények lényeges momentumot képeznek az étrendnek megállapításában* A sósav hiányos elválasztása esetében a fehérjenemű tápanyagok megválasztásában akkép kell eljárnunk, hogy azok a gyomornedvnek könnyen legyenek hozzáférhetők; e tekintetben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az úgynevezett fehér húsok (borjú,, szárnyas) könnyebben emészthetek, mint a szarvasmarha és sertés húsa. Lehetőleg kerülendők a sok rosttal és innal átszőtt húsok,, nemkülömben frissen levágott állatok húsa; a húsnak huzamosabb állása közben képződő hústej sav ugyanis a kötőszöveti rostok meglazulása folytán azt könnyebben emészthetővé teszi. A zsiros húsok, mint sertés- és ürühús, zsiros halak szintén a nehezen emészthető ételek sorában szoktak említtetni. Egyéni viszonyok szerint néha hideg húsok jobbau einésztetnek, mint a melegek. A hústáplálék czélszerű kiegészítését képezik a külömböző pepton készítmények, melyek közül különösen a Kochs és Ke mmeri ch- féle érdemelnek említést. Kiváló tápértékii a tojás, melyet nyersen és lágyra főtt alakban a betegek rendesen jól tűrnek, ellenben keményre főtt alakban az nehezen emészthető. A tápszerek sorában rendesen helyet foglaló leves tápértéke tudvalevőleg igen csekély, de részben az által, hogy melege folytán a gyomor nyálkahártyájára izgatólag hat és alkotórészei,—mint a konyhasó, phos- phorsavas sók, kreatin és kreatinin, a tejsavas és inosinsavas sók, kivonatanyagok és enyv— részben a gyomorra közvetlenül, nagyobb részben pedig felszivatásuk után az idegrendszerre hatnak inger- lőleg (Klug)26, helyes szokás a nagj-obb tápfelvétellel járó étkezéseket levessel kezdeni meg, bár szem előtt tartandó, hogy nagyobb mennyiségben az ne vétessék fel, mert a külömben is sósavban szegény gyomornedvet ekkor túlságosan felhígítanád A levesekhez adott enyvacló anyagok czélszerű kiegészítését képe
