Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Idült gyomorhurut
38 Dr. Hirschler Ágoston morhurut hosszas tartama által a súlyukban és erejükben megfogyott betegek a fokozott tápbevitelt tehérjelerakódás alakjában kihasználják, Noorden jogosan oda következtet, hogy az illetők előzetesen a hiányos táplálkozás (Unterernährung) állapotában voltak, s hogy az idült gyomorhurut szóban forgó alakjainál (mozgási zavar és kóros erjedés hiányánál) észlelhető marasmus a tápfelvétel csökkent voltából származik. Therapeuticus szempontból azon fontos következtetést fűzi vizsgálataihoz, hogy hosszasan húzódó idült gyomor karútoknál a tápfelvételt lehetőleg fokozni kell. A fehérjéken kívül könnyen áthasonítható zsírok (vaj) és szénhydrátok (szöllö-, tejczukor, kétszersült) adagolása ajánlatos. Szerfelett nagy nehézségekbe ütközik a gyakorlatban annak eldöntése, mety tápszereket ruházzunk fel a «könnyen emészthetőség» jellegével, u. i. e tekintetben egyéni viszonyok nagy befolyást gyakorolnak. Mindazon adatok, melyeket Beaumont,20 Richet,21 Uffel- mann22 gyomorsipolyos egyéneken tett vizsgálataiban birunk arra nézve, hogy a külömböző ételek meddig időznek a gyomorban, vagy mily gyorsan emésztetnek meg a gyomornedv által, azok emészthetőségére nézve minden esetben absolut értékű támpontokat nem. nyújtanak. Megbízhatóbbaknak mondhatók Bikfalvy23 állatkísérleteinek eredményei, melyeknél a gyomorba vezetett vagy mesterséges emésztésnek kitett anyag emésztés alatt szenvedett súlyveszteségeiből következtetett azok könnyebb vagy nehezebb emészthetőségére. Leube24 a tápszereknek emészthetőségét azoknak a gyomorban való időzése szerint, a gyomor tartalmának a tápfelvétel után. 5—6 óra múlva végzett kiszivattyúzásakor nyert eredményekből Ítélve meg, azoknak a könnyebben emészthetőktől a nehezebben emészthetek felé fokozatosan haladó következő sorozatát állította fel: 1. Húsleves, Leube-Rosenthal-féle húsoldat, tej, nyers tojás, kétszersült, angol cakes, víz, savanyú vizek; 2. főtt borjú agyvelő vagy kedesz, főtt szárnyas, főtt borjúláb, tejes tapioca- pép, tojáshab ; 3. vagdalt nyers borjúhús és sonka, beafsteak, hús- vakarék, burgonyapüréé, száraz fehér kenyér, tejes kávé és tejes thea; 4. sült szárnyas vagy borjúhús, roastbeef, főtt csuka, rizspép. maccaroni, vagdalt paraj, spárga, főtt alma, könnyű fehér és vörös borok. Hasonló eljárással végzett vizsgálatokat közölt újabban Penzoldt25 is, melyek eredményei eddigi ismereteinktől eltérőt nem mutattak.
