Hirschler Ágoston dr.: A gyomor szervi betgségei (Budapest, 1896)
Gyomorrák
körülmény, hogy a gyomor mozgató működése a gyomorráknak már korai stádiumaiban tetemesen alászáll, úgyszintén a gyomor sósav elválasztásának az esetek legnagyobb részében mutatkozó csökkenése vagy teljes hiánya a tejsavas erjedésnek kétségtelenül kedvező feltételeket teremtenek. Ezt bizonyítja azon körülmény, hogy a legkifejezettebb tejsavképződéssel a rákos pylorusszű- kület eseteiben találkozunk, melyek nagyfokú pangással és szabad sósav hiányával járnak együtt, míg a gyomor görbületein vagy falzatán székelő rákos újképlődés mellett még szabad sósav hiányában is mindaddig kimaradhat a tejsavképződés. míg a gyomor mozgató ereje rendes vagy legalább is nem nagy mértékben csökkent. Hogy a mozgási zavarnak mily lényeges szere}) jut a tejsavas erjedés létrejövételében a gyomorráknál, élénken bizonyítja Rosenheim azon tapasztalata, mely 4 gastroentero- stomizált betegre vonatkozik, akiknél a rák fennállása, tovaterjedése és a szabad sósav hiánya daczára a tejsavképződés a pangás megszűntével szintén megszűnt. Kétséget nem szenved, hogy e két tényezőnek: a gyomor hiányos mozgató és nedvelválasztó működésének jut a leglényegesebb szerep a gyomorrákot oly gyakran kisérő tejsavas erjedés előidézésében, melyet ha nem is tekinthetünk a gyomorrák specificus kórjelének, igen értékes kórjel súlyával bir, különösen oly esetekben, mezekben a rákos újképlődés vagy csekély kiterjedésű, vagy a gyomornak tapintás által hozzá nem férhető részén való ellie- lyeződése miatt physikai vizsgáló módszereinkkel nem ismerhető fél. A pepsin és az oltó-erjesztő — a sósav hiánya daczára — habár menityiségükben rendesen kevesbedtek, szerfölött ritkán szoktak a gyomornedvben hiányozni. A sósav csökkent elválasztása vág}' hiánya folytán a gyomornedvnek fehérjét emésztő képessége rendesen tetemesen csökkent, a peptonisatiót bizonyos fokig a jelenlévő szervi savak tévén lehetővé. A gyomor chemis- musának megváltozását — mint fentebb említve volt — a gyomor mozgató erejénelc tetemes csökkenése kiséri, ami különösen a pylorus szűkületére vezető rákos újképletnél szokott legkifejezettebb lenni, midőn a betegek gyomrát a reggeli órákban kiürítve, az előző napon, sőt több nap előtt bevett ételek maradékaira is akadunk ; hasonlókép hiányos szokott lenni a gyomornak felszívó képessége is (W olff, Quetsch, Zweifel). Dr. Hirschler Ágoston
