Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A zsidók orvostudománya
92 A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK A ZSIDÓKNÁL. A fertőző betegségek. szerint zsidó találmány volna, de megállapított tény, hogy ez a szokás Afrika belsejéből került már a legrégibb időben Egyiptomba és e réven a zsidókhoz. A közegészségügy szempontjából legnagyobb jelentőségűek a fertőző betegségek leküzdésére tett intézkedéseik. A ragályos betegségek elleni védelem gondolatát a babylonoktól vették át, de amíg ezek a kiütéses fertőző betegeket kiűzték a községből a vadonba azzal, hogy sohase léphetnek többé a község utcájára és ezzel a vadállatok martalékává tették őket és a fertőzött lakásokat csak füstöléssel igyekeztek megszabadítani a fertőzéstől, addig a zsidók megvalósították az elkülönítés népszerű és humánus intézményét. Ugyanis a fertőző betegeket be kellett jelenteni a papoknál, hogy azok intézkedéseket tehessenek, a betegség terjedése ellen. Ezen betegeket elkülönítették a községen kívül elkerített sátrakban, elégették használt ruháikat és füstöléssel fertőtlenítették a lakást. A betegség tartama alatt a betegeket látogatni nem lehetett, akik csak gyógyulásuk után térhettek vissza a társadalomba. A fertőző betegségekkel kapcsolatos eljárásokra plasztikusan mutat példát Mózes III. könyvének 13. és 14. fejezete, mely a bélpoklosok vizsgálatáról, elkülönítéséről és úgy az ők, mint a lakásuk dezinficiálásáról a következőként intézkedik: ,,Ha valamely ember testének bőrén daganat vagy tarjagosság, vagy fehér folt támad és az ő testének bőrén poklos fakadókká lehet, vigvék az ilyet Áronhoz a paphoz, vagy valamelyikhez az ő papjai közül ... A 7. napon nézze meg őt a pap és ha nem terjedt tovább, másodszor is rekessze külön hét napig ... A poklos ember pedig mezítelen fővel, megszaggatott ruhában legyen és ezt kiáltsa: tisztátalan, tisztátalan... A gyapjúból 92. ábra. Körülmetélés a regensburgi gyűjteményből (Brunns után).
