Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A zsidók orvostudománya
fontosabb gyógyszerük az imádság volt, amely nézetük szerint minden bajt gyógyított. Sokan voltak, akik belenyugodtak Isten rendelésébe, hozzá imádkoztak, de semmiféle gyógyszert nem használtak. A fentiekből kitűnik, hogy az egyes betegek gyógykezelése nem különbözött lényegesen attól, mint amelyet a környező népeknél is láttunk. Ezzel szemben a közegészségügyi intézmények rendezését a zsidóknál találjuk meg először. Az egészségvédelem; a prophylaxis az élet igen sok megnyilvánulásánál mutatkozik meg náluk. így ők vezették be a hat napi munkaidő után a hetedik napnak, mint testi és lelki pihenésnek a napját. Ezáltal módot nyújtottak a szervezetnek a rövid periódusonként való regenerációra. Ezt az észszerű intézkedést az összes keresztény és izlám vallású népek is átvették, az angol szászok pedig tökéletesítették a weekend alakban a XX. században. Rendezve volt náluk az élelmezés kérdése is. Mózes III. könyvének II. fejezete előírta, hogy milyen állatoknak a húsát lehet élvezni és melyekét kell kerülni. RÍ. étkezésükben a disznóhús evését eltiltották a trichina és egyéb betegségek elkerülése céljából. A borjúnak csak elülső részét engedték elfogyasztani, mivel a há- tulsó rész a belek közelsége miatt hamarabb romlott. E miatt van előírva a nagy erek kimetszése, a vér élvezetének eltiltása stb. A húsnak fogyasztása csak az állat levágásának napján és az azt követő napon volt megengedve. A két napnál régebbi húst el kellett égetni. Okos intézkedés volt ez, mivel az ottani melegben a hús hamar megromlott. Az étkezésnél rendszabályokat tartottak be. így a főétkezést napközben végezték, utána jónak tartották a sétát. (A tudósnak ajánlották a testimunkát). Rituális közös fürdő előtt körmöt kellet vágni, kádfürdőt venni és fésülködni. Helyes szabályaik vannak a sexuális hygiénére. Ezzel kapcsolatban a zsidóságnál találjuk meg először a fajvédelem elemeit: a mózesi törvények már irányítják a köz- és magánéletet. Szabályozzák a sexuális életet abból a célból, hogy az erősen érzéki nép megtartsa erkölcsi színvonalát. Náluk a házasságtörésért is büntetés jár, de teljességgel tilos az idegenekkel való nemi érintkezés. (Pl. Sitinben megölték a midianitákkal sexuális életet élő zsidókat. Egy Simli nevű hadvezért leszúrtak, mivel a midianita fejedelem leányával szeretkezett.) A faj tisztaságának védelmén kivül azért is tiltott dolog volt az idegenekkel való viszony. hogy a nép meg legyen óva a keleti népeknél annyira elterjedt nemi betegségektől. Tudták, hogy egy nemzet hatalma annak számbeli erejétől is függ. Ennek megfelelőleg arra töre- kezdtek, hogy népük szaporodjon. A cél előmozdítása érdekében a többnejüség meg volt engedve. (Salamon királynak pl. állítólag 700 felesége volt.) A faj védelmét, a degenerálódás elkerülését célozták Mózes III. könyvének 18. és 20. fejezetei, melyek a vérfertőzést, paráz- naságot, illetve az erkölcstelenségeket tiltották. A nemi betegségek elleni védelmet szolgálta a körülmetélés, mely közhiedelem KözegészségügyZSIDÓ KöZEGeSZSeGüGY.
