Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A zsidók orvostudománya
88 ZSIDÓ KULTÚRA. Történelem. Kultúra. Orvostudomány. Zsidók. (Kr. e. 2500- Kr. u. 79.) A zsidók ősei Ur város környékéről vándoroltak Palesztinába, A héberek 10—12 törzsét az Izrael törzs egyesítette és alapította meg országukat. Kr. e. 2500 körül rövid időre elfoglalták Babvlont, melynek műveltsége hatással volt rájuk, majd az egyiptomiak rabságába kerültek a Nílus völgyébe, ahonnan 1335. III. 27-én szabadultak ki. (Mózes a III. 13-i napfogyatkozást Isten haragjának tűntette fel és eszközölte ki a megrémült II. Ramses pharaótól a szabad elvonulást.) A Ka- naánban letelepedett zsidók első királya Dávid volt, ki országának határát a Vörös tengerig terjesztette ki és fővárosúl Jeruzsálemet választotta. E díszes palotákkal ellátott városban fia, Salamon Kr. e. 1000-ben felépítette a nagyhírű templomot. Későbbi idők folyamán Sargun asszir király feldúlta Jeruzsálemet és rabságba hurcolta a népet. Az ország déli részét Nabuko- donozor asszir király döntötte romlásba 587-ben. A fogság 538-ban ért véget, amikor a perzsák legyőzve Asszíriát és Baby- lonidt, szabadon bocsátották a zsidókat. Országuk 66-ban a római birodalomba való bekebelezéssel elvesztette önállóságát és római tartománnyá lett. Vespasián császár az uralma ellen fellázadt zsidóságot Kr. u. 70-ben leverte, a népet szétszórta és Jeruzsálemet lerombolta. Ez időtől kezdve a zsidók szétszórva élnek az egész világon, országot többé nem tudnak alkotni. A zsidók kultúrája Kr. e. csaknem 2500 évig vezethető vissza. Ez idő tájt éltek nagy prófétáik pl. Ábrahám. E nép sokat vándorolt Mesopotámia és Egyiptom között. Vándorlásaiban a csillagászat szolgált útmutatásul és mint természetben élő népnél nagy szerepet játszott kultúrájukban a természet megfigyelése. Mivel országuk: Palesztina, az asszírok és egyiptomiak között feküdt, műveltségi elemeket mind a két néptől vettek át. Később az egyiptomi fogság alatt, Egyiptom kultúrájának hatása alá kerültek. Egyiptomból való kiszabadúlásuk után voltak a hatalom és műveltség tetőfokán. Kr. e. 1000-ben már királyt választottak, Dávid és Salamon alatt pedig hatalmas templomokat építettek. Később a babyloni fogság alatt a babyloniak műveltségét vették át. Ebben az időben született meg az Ótestamentum, amely tárháza vallás filozófiájuknak és tiszta képet nyújt műveltségük fokáról, életmódjukról, egészségügyi felfogásukról és egészségügyi intézkedéseikről A tóra törvényeiket tartalmazza, a zsoltárok fejlett költészetükről tesznek bizonyságot. A héber és arám nyelven írt Ótestamentum görög nyelvű végleges alakját Alexandriában nyerte el Kr. e. 150 körül. A későbbi idők irodalmi gyűjteménye a Talmud, melyet Jehuda gyűjtött össze Kr. u, 189-ben. Egészségügyi kérdésekkel a zsidók már a Kr. előtti 1500-as években foglalkoztak. Intézkedéseiket isteni törvények alakjába burkolták s ennek köszönhették, hogy azokat népük megtartotta. Az orvostudományt a babylonoktól, asszíroktól és az egyiptomiaktól tanulták, sok tekintetben tovább fejlesztették. A Mózes
