Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
I. rész. Az őskori orvosi tudás - Az orvostudomány célja
A TAPASZTALAT IGAZSÁGA ÖRÖK. 25 A népies orvoslás is a tapasztalaton, a megfigyelésen épült fel, tehát bizonyos mértékig az is „természettudományi“ alapon nyugodott . A gyógyító emberek, majd orvosok tömegének évezredeken át tett megfigyelése állandóan gyarapodott, de az idők folyamán változó kulturális viszonyok, szellemi áramlatok és teoretikus elképzelések el-eltérítették az orvostudományt a helyes irányától. Végül mindig visszatért a természettudományi alaphoz, ami egyedül adta meg a lehetőséget a továbbfejlődésre. Közismert az a hasonlat, hogy a kultúra fejlődésmenete a csavarmenethez hasonlítható, ami visszatér kiindulási pontjához, de mindig magasabb és magasabb nívót ér el. Talán legtalálóbban az orvostudomány fejlődésére alkalmazható ez a példa. Az ősembereknek (épúgy mint az állatoknak) az ösztöne mutatta meg a gyomorpanaszoknál a keserű anyagok gyógyhatá- sát. Az amara-kat a Hippokratesi korban már tapasztalatok alapján rendelték, a középkor folyamán misztikumba burkolva adták, ma pedig tudományos kisérletek és vizsgálatok révén írjuk fel a betegeknek. A csonttöréseket, ficamokat az ősemberek is — nem egyszer — logikusan kezelték. Hippokrates már oly helyes eljárásokat alkalmazott, melyek megérdemlik a mai kor elismerését is. Celsus, Antyllos, Aiginai Paulos stb., majd 1000 évvel később Guy de Chauliac és mások tökéletesítették azok ellátását, a XIX. és XX. században pedig tudományos alapossággal dolgozták ki a mai tökéletes kezelési módokat.. Az egyiptomiak megfigyelték, hogy a búza hamarabb nő, ha terhesnő vizeletével öntözik, a mészárosok régóta rányomják a sebre a mellékvesét vérzéscsillapítás céljából. Csak századunkban igazolta a tudomány az évezredekkel ezelőtt megfigyelt hormon-hatásokat. A római nő káposztalével irrigált és számosi földdel kezelte magát folyása esetén. A tej sav és a bolus ma is a fluor-kezelés legfontosabb szerei közé tartozik. Az érmetszések, köpülyözések 3000 év alatt számtalanszor jöttek divatba és merültek újból feledésbe. A Bier-féle hyperaemia-kezelés primitivebb alakban már a régi időkben is megvolt és Bier maga bevallotta, hogy rengeteg munkát spórolt volna meg, ha kellően ismerte volna az orvostörténelmet. A görögök, rómaiak általában az ókori népek nagy jelentőséget tulajdonítottak a betegségek előidézésében a kiimának, időjárásnak és a kozmikus jelenségeknek. A középkorban újból nagy szerepet játszott az az elgondolásmód, ma pedig tudományosan is meg van alapozva mindazoknak behatása az ember egészségére, illetve betegségére. A humoralis pathologia a 4 kardinális nedvével már a régi időkben irányította az orvosok felfogását a betegségek lényegére nézve. Az évtizedek folyamán időnként módosult a felfogás, majd helyet adott a cellularis pathológiának és a bakteriológiának, de a legújabb időkben a hormonhatásokkal kapcsolatban tökéletesebb formában újból előtérbe nyomult. Egyszóval számtalan vonatkozásban látjuk, hogy „nincs új a nap alatt* és hogy a régiek tudását tökéletesebb formában újból felelevenítették a későbbi korok tudósai.
