Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

I. rész. Az őskori orvosi tudás - Az orvostudomány célja

24

AZ ORVOSTÖRTÉNELEM CÉLJA.

Az újabb generáció előszeretettel lenézi az elmúlt korok orvosait, pedig azok csak mostohább körülmények között, kevesebb segédeszközzel és primitivebb természettudományi alappal gyűjtötték megfigyeléseiket. Tapasztalatuknak a legtöbbször megvolt az alapja, csak az okot és magyarázatot nem tudták megadni. A rheumatizmusról, scarlatról és több betegségről ma sem tudunk sokkal többet, mint az empiria idejében tudtak. Ha majd a további évtizedek folyamán fényt fognak reá deríteni, nem volna jogos a mai kor tudományos erőfeszítéseit és eredményeit lekicsinyelni.

E rövid kis gondolattöredékből is kitűnik, hogy az orvos- tudomány vissza-visszatér régi megfigyelésekhez, tapasztalatokhoz és hogy a tudósok tekintélyes része sok munkát és fáradságot kiméit volna meg, ha ismerte volna az orvostudomány fejlődését. Mindezt átgondolva igazat adhatunk Goethe-nek, kinek találó és mélyértelmű sorai szerint:

,,Wer nicht von dreitausend Jahren Sich weiss Rechenschaft zu geben,

Bleibt im Dunkeln, unerfahren,

Mag von Tag zu Tage leben.“

❖ *

Az őskori orvosi tudás tárgyalása előtt a következő 8 oldalon rövid pillantást igyekszem vetni arra a fejlődési folyamatra, melynek révén a jávai majomemberből kialakult a homo sapiens: a gvógyítás tárgya az ő primitív kultúrájával. Ezt a pár fejlődés- történeti oldalt a már megjelent: ,,Az embernek, környezetének és a kórokozóknak kialakulása“ című dolgozatomból vettem át.