Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya

A FOGÁSZAT AZ Ó-KORBAN. 225 készültek volna és nem 4000 év előtt. (Érdekes, hogy a jávai bennszülöttek évezredek óta arany fogakat alkalmaznak a hi­ányzók pótlására.) Az etruszk fejlett fogászati tudás később nagy kihatással volt a görög és római fogászat fejlődésére. A fogászat legrégibb elemei a görögöknél III- Asklepiosig nyúlik vissza. A hagyomány szerint ő találta fel a foghúzót (őőovyovyazo.) melyet Apolló delphii templomában őriztek. £ műszerrel csak lazábban álló fogakat lehetett kihúzni. Erasis- tratos megállapítása szerint, ennek vagy az lehetett az oka, hogy puha fémből készült a fogó, vagy a fogó kanalai nem simultak a foghoz. A későbbi időkben már megfelelő fogóik lehettek, mert Hippokrates a foghúzás műveletét egyszerűnek és könnyűnek tartotta. Vele szemben Herakleides, Herophilos és mások igen nehéz foghúzásokról emlékeztek meg, sőt azzal kapcsolatos halálesetekről is. A fogfájást megszüntető szernek a feltalálása Asklepiades nevéhez fűződik, melynek receptjét Galenos őrizte meg az utókor számára. A rómaiak fejlett fogászati tudásukat az etruszkoktól vették át. Ezirányú tudásuk — a görög orvosok behatására — az évszá­zadok alatt mind jobban kifejlődött. A későbbi időben divatba jött a fogak festése. Ennek a ténynek jelentősége csak annyiban volt, hogy már súlyt helyeztek a fogak esztétikájára, kozmeti­kájára. A festett fogakat különös ékességnek tekintették. A fogászat lassan fejlődött tovább. Cornelius Celsus mű­veiben már elég fejlett tudást lehet találni. Ö megírta könyvé­ben mindazt, amit korában e szakmából tudtak: (A fogbeteg­nek szigorú diétát írt elő. A fájó fogra hideg borogatást, il­letve lisztből és fügéből készített meleg kataplazmát tétetett, izzasztó szerekkel, ópium, myrha, ecet, mustár stb.-be mártott szivaccsal szüntette meg a fájdalmat.) Törekedett a fogak meg­tartására és ha az nem sikerült, csak akkor határozta el magát a kihúzására. Ilyenkor letolta a foghúst és óvatosan addig moz­gatta, amíg meglazult és csak azután húzta ki. Az odvas foga­kat előzetesen szorosan kitömte (esetleg ólommal), nehogy el­törjenek húzás közben. A beletört gyökerek eltávolítására gyökér­húzót <oiíáyoov). szerkesztett. A gyulladásokat, tályogokat megnyitotta. A fogegyenészet elemeit is először Celsusnál találjuk meg. Ő a lazuló tejfogakat kihúzta, hogy a maradandó fogak egyene­sebben nőhessenek- A fogak görbe növése esetén azokat új jávai egyenesítgette. A fogtisztítás fontosságára (a fogbetegségek, illetve a fogak romlásának elkerülése céljából) Dermokrates hívta fel a figyel­met Kr. u. 37-ben. A fogak tisztítására fogport állított össze, melynek főalkatrésze égetett csont volt. Scribonius tökéletesí­tette a fogport. (Égetett szarvas aggancs port ammonium sókkal és mastix-al kevert össze, amelybe illatos anyagokat, olajokat tett. Ezeket a fogporokat használták a római előkelőségek, mint pl. Octavia, Messalina stb.) Scribonius a fogak romlását kicsiny férgeknek tulajdonította. Ezeket füstöléssel, forró olaj megérin­Görögök. Rómaiak. 15

Next

/
Thumbnails
Contents