Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
173. ábra. Orvosi konzílium a beteg ágyánál, Galenos részvételével. (Galenos müveinek baseli kiadásában). 21 4 GALENOS ÉLETTANA. Galenos anatómiai vizsgálatainál kimutatta, hogy a szervek a legkisebb részleteiben is úgy vannak felépítve, ahogy arra a szervezetnek szüksége van. Az emberi test ezen bámulatos organizációjában a Teremtő hatalmat és bölcsességét látta, amit nem győzött magasztalni. Teológiai nézete közel állott a keresztény felfogáshoz, amit ő bizonyára ismert is, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a középkorban az egyház támogatta Galenos munkáinak terjedését. Műveinek fénypontját az élettan képezte. A gerincagyi idegek átmetszésével bénulást hozott létre és azok hatását figyelte. Egy betegnél, kinek kezén a tapintásérzés elveszett, felismerte, hogy egy régebbi gerincagyi sérülés következménye. Ä recurrens átmetszésével a hangszalagok bénulását váltotta ki. Kimutatta, hogy a vér szabályozza a meleget. A pulzus megfigyelései oly precizek voltak hogy egy hölgynél a pulzus változásból állapította meg egy híres táncoshoz való vonzalmát, amikor nevének említésénél az szaporább lett. Boethus consul gyermekénél megfigyelte a pulzusváltozást, amikor kedves nyalánkságait vitték eléje. Egy tolvajt szintén a pulzusa megváltozásával leplezett le. Az emésztésre nézve három fokozatot különböztetett meg, az első a gyomorban a második a májban, a harmadik a vérben, illetve szervezetben megyen végbe, felfogása szerint a vérnek a táplálkozásból való képződését az arisztoteleszi ,,főzési“ elmélettel magyarázta. Az ureter lekötésével a vese szerepét tisztázta. Megállapította a gyulladás jeleit (dolor, tumor, rubor, calor és functio laesa). A gyulladás lefolyására az volt a nézete, hogy vagy eloszlik vagy genyedésbe megy át. Általában élettani kutatásai keretében a
