Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya

AZ ETRUSZK ORVOSTUDOMÁNY. 199 az etruszk a szumírnak volt testvérnépe és sikerült betekintést nyerni orvosi tudásukba. A veji romokból kiásott írások, valamint terrakotta ábrák meglepő módon mutatják, hogy mennyire ismerték a belső szerveket. A Volterra Múzeum­ban látható etruszk-haruspex kezében levő máj teljesen élethű. A neuchateli tóban talált vas- és bronzkorbeli orvosi műszerek; kések, tűk és ékszerek etruszk motívumok­kal vannak díszítve, amelyek bizonyítják, hogy az etruszkoknak nemcsak a kultúrája, de az orvostudománya is magasfokú volt. Az urnák mutatják, hogy szokásban volt náluk a halottégetés. A csontmaradványok bizonyítják,, hogy a csont-töréseket és fi­camokat jól látták el, hogy koponyalékelést is végeztek. Álta­lában a talált hajlított és ízülettel biró orvosi műszereik: a fo­gók, ollók következtetni engednek arra, hogy sebészeti tudásuk jelentős volt. A leletek szerint legfejlettebb volt a fogászati működésük, A. cornetoi múzeumban őrzött etruszk leletek tanú­sága szerint már a Kr. e. 900-as években igazi mesterei voltak e szakmának. Bizonyság rá a mellékelt ábra, mely mutatja, hogy aranyhidakat, műfogakat készítettek, melyekkel ugyan rág­ni nem lehetett, de tökéletesen szolgálták az esztétikát, a száj díszítését. Fogászati működésük igen elterjedt kellett legyen, hiszen Kr. e. 450-ben törvényt hoztak arra, hogy az aranyat nem szabad eltemetni a holttesttel, mivel arra szüksége van az élőknek aranyhídak készítésére és a fogak megerősítésére. Ilyen fejlett fogorvosi tudás mellett feltételezhető, hogy belgyógyá­szati és szülészeti tudásuk is fejlett volt. Sajnos szülészeti tudá­sukról nincsenek ismereteink. Közegészségügyükre következte­tést vonhatunk az Appenini félszigeten romokban megmaradt etruszk eredetű vízvezetékekből és csatornákból, meg a halott­égetésből. A vízvezetékekkel és csatornákkal kapcsolatban für­dőik is voltak, amelyek szintén kihatottak a későbbi római für­dőviszonyokra. A tulajdonképeni orvostudományt a görög rabszolgák vitték Rómába, a Kr. előtti III. században. A tehetős római polgá­rok igyekeztek görög orvosokat tartani „servus medícus“ alakjá­ban. Plinius megemlékezik Archagatosról, aki Kr. e. 229-ben mű­ködésének elismeréséül polgárjogot kapott, de mivel később el­Servus medicus. 162. ábra. Ős-etruszk aranyhíd mű- fogakkal. (Sudhoff után)

Next

/
Thumbnails
Contents