Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
198 A RÓMAI ŐSI ORVOSTUDOMÁNY. rodtak és a meginduló népvándorlások barbárnordai fenyegették a világbirodalmat. Az olcsó munkaerő: a behozott rabszolga miatt munkanélkülivé vált maga a római. A kereskedelem, a hadisarc s a rabszolgahad nyomán sohasem látott gazdagság alakult ki egyfelől, másfelől nőtt a nyomor és a nélkülözés. Az egyiknél az elpuhúltság, a másiknál a nyomor fejlesztette ki az egykét, illetve a gyermektelenséget. A rómaiak felismerve az egykében rejlő veszélyt, végre feleszméltek és nemzetük, valamint hatalmuk megmentésére rendeletekkel igyekeztek elősegíteni a gyermekáldást. A teherben levő nőknek jogi, anyagi és erkölcsi kedvezményeket nyújtottak. (Pl. a fascest vivő lictoroknak tisztelegniük kellett a terhes asszonyok előtt stb.) Egyszóval értékes lett a gyermek, megbecsülásben részesütt az anya, ami a szülészeti tudományok fejlődését is maga után vonta. A gazdag Rómába mindenünnen jöttek orvosok, hogy gazdagságot szerezzenek és' kultúrában legyen részük. Ezeket a tudósokat a római állam magábaolvasztotta, A görög szellem tulajdonsága volt, hogy a szépért és jóért rajongott és hogy a sportban testi és lelki kielégülést talált. Ezzel szemben a római szellemet csak gyakorlati célok elérése mozgatta meg. E két szellem különbözőségében találjuk meg a magyarázatát annak az eltérésnek, melyet a két nemzet sportja között látunk. A sporszerű játékok, versenyek egy ideig csak azt a célt szolgálták, hogy általuk az ifjak jó katonákká váljanak. A későbbi időkben csak mint látványosság szolgált szórakoztatásául a népnek a cirkuszokban. Hiába voltak a rómaiak nevelői görög mesterek, a kényelmes és luxust szerető római ifjú az erkölcsök romlásával lemondott a puritán erkölcsöket kívánó és fáradtsággal járó rendszeres testgyakorlásról és sportról. A rómaiak orvostudománya. Orvosi tudásuk Róma alapításának idejében még kevés volt. Ez időben orvostudományuknak misztikus színezete volt. A betegségeket különböző istenektől eredőnek tartották és adott esetben azokhoz imádkoztak. A papok, akik első orvosaik voltak, a leölt áldozati állatok beleiből akarták megjósolni a betegséget és a gyógyulást. Tulajdonképen egyes házi gyógyszerek és egyszerű sebészeti beavatkozások jelentették a régi rómaiaknál az orvostudományt. A Numa Pompiliusnak tulajdonított törvény, mely szerint a teherben meghalt nő hasát eltemetés előtt fel kell vágni, hogy a magzatot meg lehessen menteni, nagyobb jelentő- séggel nem bír, mert nem bizonyít magasabb orvosi tudás mellett. A későbbi idők folyamán a meghódított etruszkoktól vették át azok műveltségével orvosi tudásukat is. Az etruszkok orvostudományáról nem sok emlék maradt fenn, de már a görög írók is nagyra becsülték. írásukat csak a legutóbbi időkben sikerült megfejteni amikor kiderült, hogy A római sport. Ös-római orvostudomány. Haruspexek. Etruszk orvostudomány.
