Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya
A RÓMAI TÁRSADALOM. 197 magasabb lelki szükségletet. Mulatozások alkalmával azonban görög zenészekkel muzsikáltatott magának. A hangszerek közül a lant, a gitár, hárfa, fuvola, síp, dob szerepeltek, sőt már volt orgonájuk is. (A Ktesibios által felfedezett vízi-orgonának legelső ismert példánya az aquincumi ásatásokból került elő.). Róma alapításától számított első hat században keveset tudunk a latin irodalomról és tudományról. Jogi, történelmi és kevés szépirodalmi mű jelent meg ez időszakban.. Legnevezetesebbek Cato szónoklatai. A III. században a görög műveltség nagy hatást tett a latinra és az irodalom is fejlődésnek indult. Cornelius Nepos, Sallustius Crispus a legjobb történetírók. Cicero szónoklatai ma is például szolgálhatnak. A császárság korában Vergilius, Horatius, Ovidius a legismertebb költők, Titus Livius Annales-eiben politikai és morális kérdésekkel foglalkozik. Tacitus történelme közismert. Plinius a természettudományok enciklopédiáját írja meg. Seneca bölcseletével tűnik ki, tragédiái kisebb értékűek. Martialis, Seneca szatíráikban a kort ostorozzák. Arbitrus a romlottságot állítja pellengére, amit Juvenalis sem kiméi. A római birodalom megrendülése idején Cas- siodorus kelti életre a bölcsészetet; páran még jelentkeznek az irodalomban, de nagyobb jelentőségre nem emelkedtek. A későbbi korok latinnyelvű irodalma már az illető nemzetek kultúrájához tartozik. A közéleti tevékenység, a jogtudomány és irodalommal szemben a római nem helyezett súlyt a természet- szemléletre, illetve a természettudományokra. Azok a tudósok, akik e kérdéssel mégis foglalkoztak, nem született rómaiak, hanem túlnyomórészt görögök voltak. A római nép Kr. e. 500 esztendővel még edzett földművelő és háborút viselő nép volt. Ennek megfelelően puritán erkölcsei voltak. Az iparnak csak azt a részét művelte, amely a szerény életmód kielégítésére szolgált. A földművelés konzervatívvá és szorgalmassá tette e népet. Az egészségügy terén oly intézményeket létesített, amely az egészség megtartását célozta. A mocsaras vidékeken lecsapolásokat végzett, a rossz ivóvizek miatt vízvezetékeket építtetett, csatornázott, a fiatalságot gimnáziumokban testnevelésben részesítette és vadászatra, meg harcra edzette. E társadalomban a nő egyenrangú volt a férfival jogi szempontból, azonban nem állott olyan köztiszteletben, mini a görögöknél. Ezen okok miatt, amint az egész orvostudomány, úgy a nőgyógyászat és szülészeti tudomány sem ért el olyan magas fokot, mint a görögöknél A császárság elpuhúlt évszázadaiban, a görög tudósokkal, műveltséggel együtt idegen szellem vonult be a római birodalomba, de nem az attikai és spártai erkölcs, hanem az alexandriai. Alexandria laza erkölcsei először a római előkelőségek körében találtak követőkre, majd rövid idő alatt átjárták az egész római társadalmat. Ennek megfelelően náluk is kifejlődött a női kultusz; az erkölcsök lazulásával elharapódzott a vetélés; beállt a gyermektelenség; pusztulásnak indult a római nép ugyanakkor, amikor az uralma alatt élt nemzetiségek szapoIrodalom. Társadalom.
