Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A rómaiak orvostudománya

196

A RÓMAI IRODALOM.

161. ábra. A világ legrébibb víziorgona lelete az aquincumi ásatásokból.

gyarmatosító állammá lett. A legyőzőiteket nem leigázni, hanem magába olvasztani igyekezett, (Példa erre Franciaország és Spanyolország, amely két állam mai napig latin állam maradt.) A szervezés jellemezte a rómaiakat. A kialakult világbirodalomban a terményekkel való kereskedés, a hadisarc, hadseregszállítás, kereskedelem nagy jövedelmekkel járt, aminek következtében hatalmas építkezések indúltak meg. Kereskedelmük nagyvonalúságáról képet alkothatunk, ha elképzeljük, hogy Róma kikötő városában, Ostiában, a sok raktár között voltak olyanok, amelyek 64 nagy helyiségből állottak 9000 négyszögméter terjedelemben, ami megfelel 64 olyan teremnek, melyek minde- nikének 14 m. hossza és 10 m, szélessége van. A nagy gazdagságot nyomon követte a luxus kifejlődése. Az ipart a rabszolgaüzemek látták el, amelyek nem a művészet, hanem a tömegszükséglet igényeit elégítették ki.

Az építészet terén a középületek, cirkuszok, templomok, a kolosszeum, a fürdők, a vízvezetékek, csatornák, mozaik padlók; falfestmények, szobrok stb. ékes bizonyságai a rómaiak művészetének. A római államot és annak berendezkedését, áthatotta a jogtudomány, (melyet annyira kiépítettek, hogy a modern jogtudománynak ma is alapját képezi.) A római népet a harc, a gyarmatosítás, a jogbölcseleti élet és a közéleti tevékenység jellemezte.

A zenét maga a római nem gyakorolta. Nem képzett nála