Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
AZ ALEXANDRIAI SZÜLÉSZET. 189 natokat, a medence gyulladásokat. Nőgyógyászati vizsgálatra három lapocú hüvely tükröt szerkesztett, amely csavarral automatikusan tágítható. Demetrios (született 200-ban) tárgyalja a magzati fej szokatlan nagyságával kapcsolatos szülési nehézségeket; az ikrek összeaka- dását, a magzat túlviselését és túlfejlettségét. A fej és más tartás melletti végtag és köldökzsinór előeséseket. Demetrios főleg a nehéz szülés okaival foglalkozik behatóan, és megállapítja, hogy annak oka vagy az anyában, vagy a magzatban van. Nehéz szüléshez vezethet az anya részéről a méh kicsinysége, a lepény korai leválása, az előlfekvő lepény, a szeméremcsontok összenövése és a gerincoszlop elfer- dülése. Megemlíti, hogy nehéz szokott lenni a szülés a magas, izmos, férfias jellegű nőknél. A magzat részéről nehéz szülést okozhat a magzat túlfejlettsége, a magzat vízfeje, a magzatok rendellenes tartása és fekvése, a magzati részek előesése. A fordítások közül alkalmazza úgy a fejre, mint a lábra fordítást, végzi a magzat kihúzását, illetve darabolását, amelyeket világosan ír le. A nőgyógyászati betegségek közül a méhgyulladásokkal foglalkozik behatóan és nem csak az elváltozásokat, de a fájdalom lokalizációját és a folyásokat is nagy körültekintéssel ismerteti. A fentebb említett Philalethes és Kleophanthos művei sajnos elvesztek, pedig ezek a szülészetet már fejletteb viszonyok között mutatták volna be. A többi szerző közül megemlíthetjük Kroton dolgozatát a lepényvisszamaradásról és a méhelőesésről, Philoxenos munkáját a méhszájból kiinduló rákról, Sostratos iratait a leszakadt és méhben visszamaradt fej eltávolításának módszeréről. Serapion, Bykos nőgyógyászati munkái jelentőség nélküliek voltak. A Ptolemeusi hagyományokhoz híven Kleopatra királynő (Antonius kedvese) szintén részt vett a tudományok művelésében. Ha tekintetbe vesszük, hogy Kleopátrának közismert szerelmi élete és szülései előismereteket nyújtottak nőgyógyászati müvének megírásához, úgy valószínűnek látszik hogy a nevéhez fűződő munka megírásában része volt saját magának is, annál is inkább, mert e korban divatban volt, hogy a fejedelmek orvosi munkát írjanak. Természetes, hogy müve megírásában segítségére lehettek Alexandria akkori orvostudósai. Épen ezért Kleopátrának a női betegségekről írt könyve bevilágít abba, hogy mit tudtak e kérdésről Alexandriában Kr. születése idején. Kleopatra könyvében anatómiai adatokat nem találunk. Élettan a műben szintén nem szerepel, csupán annyi, amely leírja, Demetrios.-159. ábra. Három lapocu csavarral állítható hüvely tükör. (Mayer— Steineg után.) Philalethes. Kleophantos. Straton. Philoxenos. Sosratos. Serapion. Bycos. Kleopatra. a) Szülészet.
