Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
185 olajokkal. Használták az ólomfehéret kendőzésre, a festéket az egészséges arcszín utánzására, az Indiából szerzett illatokat. Ánizs, myrrha és borból készült szájvízzel gargarizáltak különösen a rossz szájszaga nők. Ez a kozmetika a görög nőknél a szépérzéket szolgálta és csak a római uralom alatt jutott túlzásba, az erotika érdekében. 152. ábra. Zuhanyozó nők az athéni nyilvános női fürdőben. (Sudhoff után). A nemi élet higiénéjével már igen régen foglalkoztak. Bár az egészséges szervezetre nézve szükségesnek tartották a nemi érintkezést, kötelességnek tekintették a tartózkodást és szüzességet a fiatalságnál. Könnyebb elérésére gyógyszereket adtak (pl. agnus castus), Plato elitélte a házasság előtti és azon- kívüli érintkezést. Aristoteles óva intett attól, hogy a leányok a serdülő korban érintkezzenek. A ,,szent prostutició“-ban, mely keletről került a vallásukba, nem láttak kivetni valót. A templomokban prostuticiót űző nők, mint későbbi asszonyok, megbecsülésben részesültek, mivel a szüzességet nem mindenütt tekintették ideálnak, bár a görög nő nem volt erkölcstelen. A későbbi korban Soranos hirdette a szüzesség fontosságát orvosi szempontból is, megemlítve, hogy az különböző betegségektől, panaszoktól óvja meg a nőt. A GÖRÖG NŐ HIGIÉNÉJE. 153. ábra. Fürdőkád Tirynsből (Schleyer után).
