Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
184 A GÖRÖG NO NEMIÉLETE. Fogamzás. Abortus A régi korban tisztesség volt a sok gyermek. A gyermek- telenség váló ok lehetett. Házasságnál megkívánták az egészséges állapotot. Hesiodos a házasságkötésre legjobb kornak tartotta a férfinál a 30 évet, nőnél az első menstruatio utáni ötödik évet; Aristoteles, férfinál a 37-ik, nőnél a 18-ik életévet, mert az ilyen házasságból születnek a legjobban sikerült utódok. Talán nem érdektelen annak megjegyzése, hogy a görögök is törekedtek a magzatok nemének irányítására. A kos-i iskola orvosai fiú nemzésére alkalmasnak találták: 1. ) a balhere lekötését, 2. ) a vérzés előtti és utáni együttalvást, 3. ) a szülők száraz kosztját, Dioskorides gyógyszerekkel igyekezett a születendők nemét befolyásolni. Másállapotba jutás után a nők lazábban viselték ruhájukat, gondot fordítottak a sétára, mérsékelt tornára, a massage-ra (a has kivételével), a langyos fürdőkre, a bélműködés rendezésére és a hüvelybemenet massage-ára. Tiltva volt ezen idő alatt a nemi érintkezés és az érvágás. Magzatelhajtások már a legrégibb időkben is fordultak elő. (Pl. a mitológiában Aphrodité elpusztítja Dyonysostól fogamzott petéjét, mielőtt Adonishoz megy feleségül), de nem voltak gyakoriak, mivel a régi görögök elpusztíthatták újszülött gyermekeiket. Hesiodos megengedhetőnek tartja az elvetélést a szegényeknél, Plato a túlszaporodás ellen állami érdekből, Aristoteles akkor, ha a magzat még nem érez és nem él (magzatmozgás), a sztoikusok amíg a magzat meg nem született. Törvény a magzatelhajtás ellen nem volt. Vele szemben csak a magas orvosi etika lépett fel, hiszen az orvos úgy tett esküt, hogy: ,,Egy154. ábra. Guggoló nő fürdősapkával és szivacscsal toilette végzése közben. (Sudhoff után.)
