Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
Bevezetés
BEVEZETÉS. 17 népnek, vagy korszaknak művelődéstörténetét ismertetem kivonatosan. Az orvostörténelem tulajdonképen a kultúra történelme. A természettudományokon alapul, azokon nőtt naggyá az orvostudomány, amely nélkül a természettudományok se fejlődtek volna azzá, amivé általa lettek. Az orvostudomány vonatkozásban volt a filozófiával, sokáig a teológiával, újabban a pszichológiával. Viszonya a művészethez, zenéhez, a geológiai és klimatikus viszonyokhoz, valamint az építészethez közismert. Épen ezért az orvostudomány fejlődését csak úgy lehet megítélni, ha az egyes korok kultúrális haladását is figyelembe vesszük. Az élők világában az ingerekre való reagálás, a külső körülményekhez való alkalmazkodás, a betegségek létre jötte, illetve gyógyúlása azonos élettani törvények szerint történik. Ezért lehetséges, hogy az állatkísérleteknél nyert tapasztalatok az ember életének, betegségének felderítésére alkalmazhatók. A növényeknél megállapított átöröklési törvények, a rákképződésnél megfigyelt jelenségek érvényesek az emberre is stb. Az orvostudomány tehát felöleli az emberen kívül az egész állat, növény- és ásványvilágban megfigyelt jelenségeket, élettant, kémiát, stb. Mindezekkel a kérdésekkel a megfelelő helyen foglalkozom, azonkívül a IV-ik kötetben függelékként röviden tárgyalom az állatorvosi tudomány fejlődését és a növény orvoslást is, a kórházviszonyok fejlődését és racionális továbbfejlesztését; az orvos- társadalom szociális helyzetének alakulását, a profilaxis kialakulását. Amint minden tudományágnak, úgy az orvostudománynak fejlődését is kezdetben a népies megfigyelések, később a nagv emberek felfedezései vitték előre. Mondhatjuk, hogy egy- egy tudós többet tett az emberiség haladásáért, mint kortársainak nagyrésze együttvéve. Ezt a tételt beigazolva leginkább az orvostudomány terén láthatjuk, ahol egyesek felfedezése az emberek millióinak hozott gyógyúlást. Jelen munkám célja rávilágítani az orvosok küzdelmére az emberiség legnagyobb kincséért: az egészségért, de nem az egyes tudósok működésével, illetve életrajzi adataival óhajtok foglalkozni, hanem az egész orvostudomány fejlődésével és csak azokat a felfede éseket említem meg, amelyek jelentősebb kihatással voltak az orvostudomány, illetve egyes tudományszakma haladására. Az orvostudomány történelme a felfedezéseken kívül egyúttal történelme az emberi gyarlóságnak, hibáknak és tévedéseknek. Sokszor megdöbbentő, hogy évszázadokon át mily téves eszmék tarthatták magukat dogmaként. Az orvostudomány fejlődése sohasem volt folytatólagos a legutolsó száz évtől eltekintve, hanem ugrásszerűen ingadozott. Időnként a legnagyobb tudományos pillanatok ideáit is megfojtották születésüknél, máskor hamis vágányra terelték különböző előítéletek, elfogultságok. Némelykor az emberi összeférhetetlenség, szűk látókörűség fosztotta meg a felfedezést lehetőségeitől, gyümölcseitől és hosszabb időre volt szükség, amíg az Személyi anyaga. Tévedések. 2