Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
Bevezetés
18 BEVEZETÉS. Hazai viszonyok ismertetése. igazság diadalra jutott, mivel a vezető körök sokszor érdekeltek befolyása alatt nyilvánítottak véleményt és csak kevésnek ada tott meg, hogy befolyás mentesen önmaga alkosson magának objektiv nézetet. Találóan mondja Kisfaludy Károly, hogy ,,A Bölcsesség kalauz gyanánt megy elől, lámpát akar gyújtani, de a Vélemény mindig mellette jár s eloltja világát." A történelem mutatja, hogy a csendben dolgozó sokszor háttérbe szorult és gáncsvetésben, intrikában volt része azok részéről, akik kedvezőbb körülmények között, kevesebb munkával, de több hanggal, mások érdemeinek leszólásával boldogultak. A történelem azt is mutatja, hogy a becsületes munka, ha hosszabb idő múlva, végül is meghozza eredményét. Ezért ne csüggedjen a fiatal generáció, ha az életért való küzdelemben önmagával szemben is tapasztalja az emberi gyarlóság töviseit, a boldogulás nehézségeit. És ha úgy találja, hogy nemes gondolkozású tudós részéről érte — tévedés folytán — bérelem, megnemértés, lebegjen szeme előtt a költő szava: ,,Ha egy nemes szív ellened vét Tégy úgy, mintha észre se vennéd, Maga felírja számlájára És letörleszti nemsokára." A nyugateurópai orvosi és szülészeti tudománynak tárgyalásánál a hazai viszonyokkal csak keveset foglalkozom. Épen ezért külön fejezeteket szentelek hazánk viszonyainak a kultúra, az orvostudomány és a szülészet terén, hogy így azok fejlődésébe nagyobb betekintést tudjak nyújtani. A magyarországi egészségügyi viszonyokról Szt. István korából kevés emlékünk maradt. A későbbi korokból fennmaradt írásokból már vonhatunk következtetést. A humanizmus korában, amint európaszerte megindult a tudományos fejlődés, hazánkban is lendületet vett az orvostudomány művelése. A XVI. században a külföldhöz képest igen visszamaradtunk. Ennek magyarázatát a 150 éves török hódoltságban kell keresnünk, amikor az ország elszegényedett és három részre esett szét. Ezidőben a pusztulás martalékává lettek a városok irattárai, könyvtárai, emékei, úgyhogy a török hódoltság alatt elpusztult Szent István korátcl kezdve a legtöbb írott emlékünk, ami megnehezíti a magyar orvostudomány e századokban elért fejlettségének kutatását. A magyar orvostudományi és szülészeti viszonyok fejlődését Mária Teréziának köszönhetjük, akinek 12 gyermeke volt s így felébredt benne a szülészeti kérdések iránti érdeklődés. Létesíti a nagy- szombati egyetemen az orvosi kart, amelyen megindult a bábaképzés is. Ez időtől kezdve az orvosi és a szülészeti viszonyok rohamos fejlődésnek indulnak.. Hazánkban a XIX. században Semmelweis felfedezésével és irányításával a szülészeti viszonyok megelőzik a külföldet. A későbbi időben Tauffer Vilmos a magyar szülészet tudományát az európai szülészet legelső sorába emeli, modernné teszi. A bábaügyek felkarolásával és rendezésével e téren rendet teremt s az 1926-ban bevezetett Szülészeti Rendtartással a ma-
