Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya
174 AZ ALEXANDRIAI ISKOLA. pompával vonult be Syracusába, ahol letelepedett és Zeusnak hívatta magát. Egy alkalommal megkérdezte macedóniai Fülö- pöt, hogy mi a véleménye az ő tudásáról? Hiányzík-e nála valami a tökéletességből? A válasz rövid volt: ,,Csak az ész.“ Az alexandriai iskola. A görög függetlenség és politikai hatalom elvesztése maga után vonta a görög kultúra hanyatlását, de amíg Görögország politikai hatalma hanyatlásnak indult, a görög szellem az újonnan alapított Alexandriában virágkorát élte. Tehát mikor a görög politikai hatalom elpusztult, romjain megszületett a görög szellem világhatalma. A görög műveltségű Nagy Sándor Rakudi faluból, Deinokrates mérnök tervei szerint modern várost varázsolt az akkori legmodernebb városépítési követelményeknek megfelelően. A hatalmas, egyenes utcákkal megépített várost pompás épületekkel látta el, melyek közül a Museion 900.000 tekercsből álló könyvtára páratlan volt az akkori világban. A Serapeion nevű könyvtár az akkor ismert világ legpompásabb épülete volt és 200.000 tekercsből álló értékes könyvtárat foglalt magában. Testgyakorlásra a 200 méter hosszú gymnasion és a Hippodrom (lóversenypálya) szolgált. A sétatereket templomok, paloták vették körül. A kikötőket a Sostratos által épített 160 méter magas világítótorony uralta, melynek fénye, tükrök által vetítve 60 km.-re is látható volt. (Alexandria mai hatalmas világító tornya 55. m. magas és csak 30 kilométerre látszik el.) A pompás fürdők és csatornák az egészségügyet szolgálták. A közel 1,000.000 lakosságú város, a világ legelső városa lett s az ókor Párisává nőtte ki magát. Ebben a városban találkozott a világ minden népe, e városban gyűlt össze a világ minden tudósa, akiket vonzott a nagyszerű könyvtár, a Ptolemeusok udvarának gondtalan, fényes élete és az, hogy a királyok a tudósokat vendégeiknek tekintették. Ilyen körülmények között Alexandria egy csapásra a világ tudományos középpontja lett és ezt a jelentőségét többé-kevésbé megtartotta Kr. u. 642-ig, az arab uralomig. Bár e város Egyiptom földjén volt, a városnak lakói, nyelve, szelleme és tudománya görög volt, fénykorának 900 éve alatt. Épen ezért az ott müveit tudományt is a görög tudomány egy részének kell tekintenünk. Az alexandriai iskolában nemcsak a görög, de a keleti népek legkiválóbb tudósai voltak össze gyűjtve. így tehát nemcsak egy irányzat érvényesült a tudomány művelésében, hanem az ősi műveltség, amely kelet népeinél fejlődött ki saját irányzataival, szintén megtermékenyítette a tudományt. Abban a tudományos kultúrcentrumban, amelyet Nagy Sándor Alexandria építésével 331-ben Kr. e. létesített, idegen földön is görög tudósok görög nyelven művelték a tudományt; az alexandriai iskola a görög müAlexandria kultúrája
